HEGYI ÖSVENYEKEN

ROMÁNIA  földrajzi  fekvése,  váltakozó  domborzata,  tájainak  szépsége,  nagyszerű  turisztikai  lehetőségeket  kinál.   Világhírü  természeti  adottságaink -Duna-delta,  kárpátok  hágoi,  barlangok,  tengerszemek,  Fekete-tenger  messze  földön  ismert,  nagyra  becsült,  kivételesen  értékes  turisztikai  kincsestárat  jelentenek.   A következő  említésre  méltó  helyiségek, ugyanakkor  védett  területek,  igazi  természeti  ritkaságoknak  tekinthetőek.

• PONOR.    A  Bihar  hegységben,  a  fenyvesek  sűrűjéből  bukkannak  fel  a  látogató  előtt  Ponor  ,,várának"  sziklafalai.   Háromvíznyelője  a  mélyben  egy  hatalmas  barlangrendszerrel  függ  össze.  A  középső  víznyelő  falában  nyíló  74  méter  magas  portálé  felejthetetlenné  teszi  a  szédítő  melységek,  zúgó  vízek  és    kőszírtek  e  lenyügöző  világát.

• BABELE. Fen,  a  Bucsecs  hegység  tetején,  2200  méter  magasságban  ülnek  a  ,,vénasszonyok ",  e  különös  formácioi  a  kövek  világának.   A  kősziklából  a  szél  és  a  víz  segitségével  faragta  ki  őket  az  időp,  ez  a  tehetséges  szobrász.  

• A  BUKURA  TÓ.  Az  ország  legnagyobb  magashegyi  tava,  2000  méter  magasságban  fekszik  a  Retyezát  hegységben,  egy  jégkorszakbeli  gleccser  által  kivájt  teknőben.   Vizének  kristálytisztaságát  és  a  benne  tükröződő  hegyormok  képét  évente  sok  ezer  turísta  csodálja  meg.

• A  BÉKÁS- SZOROS.   Az  ország  legszebb,  az  embert  legjobban  lenyügöző  és  legkönnyebben  megközelíthető  ritka  hegyi  alakulata.   A  Békás  pataka  vágta  magának  ezt  a  8  kilóméter  hosszú   kaput,  hogy  átjárhasson  rajta  a   Kárpátok  nyugati  oldaláról  a  keletre.   Miután  elvégezte  e  grandiózus  munkát,  most  ott  zúg- mormog  medrében  a  hatalmas  falak  alatt  a  Kis  és  Nagy  Cohárd,  Oltárkő  árnyékában.. 

• A  CSIGAHEGY.   Topánfalvától  15  kilométerre  található  a  Nyugati  Kárpátokban  ez   a  fosszilis csigákat  tíz  millió  évek  óta  őrző  lelőhely.

• A  DUNA-DELTA.   A  világ  egyik  legjelentősebb  természetiritkasága.   A  tengerbe  ömlő  Dunának  3  ága  közötti  terület.   Europának  egyetlen  ilyenszerü  formációja,  5050  négyzetkilométeren  őrzi  a  vizek  világának,    különös  növény-  és  állatvilágát  érdekességeit.   Területe  valaha  tengeröböl  volt,  amelyet  a    duna  hordaléka  töltött  fel,  s  melyet  a  tavak  gyöngyfüzére  vesz  körül ( Razelm,  Babadag,  Sinoe,  Tuzla ).   A  delta  területének  80  százalékát  víz  borítja,  s  a  vízivilágban  több  mint  300  fajta  madár  talál  otthonra  s  táplálékra.   Közöttük  van  a  világon  máshol   már  rég  kiveszőben  kócsag  és  gödény.   A  Duna-delta  gyönyörü  tája,  gazdagmadárvilágra  és  halállományra  a  természetjárók,  vadászok  paradicsomává  avatja  ezt  a  hatalmas  tájegységet.

• A  SZKERISÓRAI  JÉGBARLANG.    Ugyancsak  a  Nyugati  Kárpátokban  fekszik.  Nevét  onnan  kapta,  hogy  a  barlang  nagytermében  egy  18 -20  méter  átmérőjű,  45000  köbméter  térfogatú  jégnyelv  nyúlikle,  áttetszően  csillogva  a  beszűrődő  fényben.

•  FENEKENTLEN  TÓ.    A  vízaknai  fürdő  parkjának  keleti  oldalán  található  meg  egy  sóbánya  beszakadt  tárnája  helyén.   Feneketlennek  nevezik,  de  mélysége  azért  megmérhető: 34,5  méter.   Felszinén  egy  réteg  édesvíz  terül  rá  a  nehezebb  sósvízre,  s  e  vízösszetétel  ugyanolyan  heliotermális  hatást  vált  ki,  mint  a  szovátai  Medve-tó.

• A  GYILKOSTÓ.    Nem  töltött  be  még  egy  évszázadot  sem,  a  vízéből  kiálló,  megfeketedett,  csupasz  fenyőtörzsek  még  ellenállnak  a  víz  bomlasztó  hatásának.   Születését  egy  hegy  csuszamlás  idézte  elő,  mely  elzárta  a  völgyben  folyó  patak  útját,  s  a  patak   víze  feltöltötte  a  völgyet,  majd  utat  vágott  magának,  hogy a  régi  medrét  felkeresse,  újból  elfoglalja.   Gyergyószentmiklosról  vagy  Piatra  Neamtról  közelíthető  meg  autóbusszal.

• A  CSÍKI  TŐZEGLÁPOK.  A  növény  generációk  évről  évre  pusztuló  és  egymásra  rakodó  rétegeiből  alakul  a  vízzel  átitatott  talajon.   Mélysége  néhol  több  métert  is  elér.   E  rétegekben  a  növényvilág  valóságos  archívuma  található  meg.   De  nemcsak  a  mélyrétegek  őrzik  az  elmult  idők  növényeit,  hanem  a  felszin  is.   E  tőzeglápokban  ugyanis  nagyon  sok  jégkorszakbeli  növényfaj  él  ma  is,  például  a  rovarevő  harmatfűfélék.   Az  említett  tőzeglápok  egyike,  középső  Hargitában  levő  Lucs,  120  hektáron  terül  el  egy  kihunyt  vulkán  kráterében.   A  másik  ilyen  tőzegláp  nem  messze  van  innen  :  aSzent-Anna  tó  melletti  Mohos  tó,  ugyancsak  egy  kihunyt  vulkán  kráterében  fekszik.

• A  SLANIC-I  SÓHEGY.  Slanic  város( Prahova  megye )  nyugati  részén  emelkedik  ez  a  napfényben  csillogó sóhegy,  melynek  közepén  smaragdzöld  tavacska  található.   Menyasszony  tónak  nevezik,  mert  a  monda  szerint  ebbe  ölte  bele  magát  egy,  esküvője  napján  elhagyott  menyasszony.

• A  SZUBTROPIKUS  OÁZIS.   Legalább  is  annak  nevezhető  a  Várad  mellettihévízforrások - Félix-fürdő   környéke.   A  30,  40  fokos  hévízek  táplálta  tóban  a  NYMPHAEA  LOTUS  virágzik,  melynek  rokona  csak  az    egyiptomi  tavakon  él.

• A  FOGARASI  NÁRCISRÉT.   Mintha  hó  hullott  volna  május  végén  a  tisztás  füvére,úgy  ragyognak  a  nárciszok  Sárkány  községtől  délre  fekvő  mezőn,  az  Olt  és  a  Fogarasi- havasok  között.

• A  MEZŐZÁHI  BAZSARÓZSÁK.   E  község  határában  virágoznak  májusban  a  vérvörös  bazsarózsák.   Ameddig  a  szem  ellát,vörösbe  öltözik  a  mező.   A  jégkorszak  utáni  felmelegedés  időszakából  maradtak  fenn  ezek  a  védett  virágok.

• A  CIURUMELAI  AKÁCOK.   A  Calafat  melletti  Poiana  Mare  határában  a  futóhomokban  telepítettek  Amerikából  hozott  akácokat.  A  60 000  hektárnyi akáccal  beültetett  erdőben  ma  már  30  méter  magas  fák  is  találhatók,  nagyobbra  nőttek,  mintszülőhazájukban.

•  A  KÁRPÁTOK  SZFINKSZE.   Alakította  ki  a  Bucsecs  hegységben  a  szél,  közvetlen  a  Babele  formáció  mellett .  

• A  SÁRVULKÁNOK.  Buzautól  északra,  Berea  község  mellett,  többszáz  négyzetméteren  forr  a  sár.   A  forrást  a  mélyből  feltörő  gázak  okozzák.

• A  RÉTYI  NYIR.   Érdekes  tájegység  Sepsiszentgyörgy  és  Kovászna  között,  Réty  község  határában.   Közel  10  négyzetkilométert  tesz  ki  e  különös  ártéri  rétekből  álló  táj.   A  tavacskák  víztükrén  vadrécék  fürdetik  színpompás  tollruhájukat,  gólyák,  gémek  lépkednek   táplálék  után,  s  a  sekély  vízben  a  vízityúk  vezeti  csibéit.    E  tájegység  kialakulásában  a  Feketeügy  játszott  fő  szerepet,  mert  itt  rakta  le  hordalékát  a  rétyi  szükületben.   Aztán  a  száraz  szelek  játékszerévé  vált.  Később,  a  talajvíz  felhalmozodásával  a  szélbarázdákban  tavak  keletkeztek,  s  az  egész  területen  uralkodó  lett  a  nyír    Ez  a  kis  terület  mint  földrajziegység  egyedülálló,  s  a  pleisztocén  geologiai  időszak  maradványa.