TERMÉSZETI RITKASÁGOK VÉDETT TERÜLETEK
ROMÁNIA földrajzi fekvése, váltakozó domborzata, tájainak szépsége, nagyszerű turisztikai lehetőségeket kinál. Világhírü természeti adottságaink -Duna-delta, kárpátok hágoi, barlangok, tengerszemek, Fekete-tenger messze földön ismert, nagyra becsült, kivételesen értékes turisztikai kincsestárat jelentenek. A következő említésre méltó helyiségek, ugyanakkor védett területek, igazi természeti ritkaságoknak tekinthetőek.
- PONOR. A Bihar hegységben, a fenyvesek sűrűjéből bukkannak fel a látogató előtt Ponor ,,várának" sziklafalai. Háromvíznyelője a mélyben egy hatalmas barlangrendszerrel függ össze. A középső víznyelő falában nyíló 74 méter magas portálé felejthetetlenné teszi a szédítő melységek, zúgó vízek és kőszírtek e lenyügöző világát.
- BABELE. Fen, a Bucsecs hegység tetején, 2200 méter magasságban ülnek a ,,vénasszonyok ", e különös formácioi a kövek világának. A kősziklából a szél és a víz segitségével faragta ki őket az időp, ez a tehetséges szobrász.
- A BUKURA TÓ. Az ország legnagyobb magashegyi tava, 2000 méter magasságban fekszik a Retyezát hegységben, egy jégkorszakbeli gleccser által kivájt teknőben. Vizének kristálytisztaságát és a benne tükröződő hegyormok képét évente sok ezer turísta csodálja meg.
- A BÉKÁS- SZOROS. Az ország legszebb, az embert legjobban lenyügöző és legkönnyebben megközelíthető ritka hegyi alakulata. A Békás pataka vágta magának ezt a 8 kilóméter hosszú kaput, hogy átjárhasson rajta a Kárpátok nyugati oldaláról a keletre. Miután elvégezte e grandiózus munkát, most ott zúg- mormog medrében a hatalmas falak alatt a Kis és Nagy Cohárd, Oltárkő árnyékában..
- A CSIGAHEGY. Topánfalvától 15 kilométerre található a Nyugati Kárpátokban ez a fosszilis csigákat tíz millió évek óta őrző lelőhely.
- A DUNA-DELTA. A világ egyik legjelentősebb természetiritkasága. A tengerbe ömlő Dunának 3 ága közötti terület. Europának egyetlen ilyenszerü formációja, 5050 négyzetkilométeren őrzi a vizek világának, különös növény- és állatvilágát érdekességeit. Területe valaha tengeröböl volt, amelyet a duna hordaléka töltött fel, s melyet a tavak gyöngyfüzére vesz körül ( Razelm, Babadag, Sinoe, Tuzla ). A delta területének 80 százalékát víz borítja, s a vízivilágban több mint 300 fajta madár talál otthonra s táplálékra. Közöttük van a világon máshol már rég kiveszőben kócsag és gödény. A Duna-delta gyönyörü tája, gazdagmadárvilágra és halállományra a természetjárók, vadászok paradicsomává avatja ezt a hatalmas tájegységet.
- A SZKERISÓRAI JÉGBARLANG. Ugyancsak a Nyugati Kárpátokban fekszik. Nevét onnan kapta, hogy a barlang nagytermében egy 18 -20 méter átmérőjű, 45000 köbméter térfogatú jégnyelv nyúlikle, áttetszően csillogva a beszűrődő fényben.
- FENEKENTLEN TÓ. A vízaknai fürdő parkjának keleti oldalán található meg egy sóbánya beszakadt tárnája helyén. Feneketlennek nevezik, de mélysége azért megmérhető: 34,5 méter. Felszinén egy réteg édesvíz terül rá a nehezebb sósvízre, s e vízösszetétel ugyanolyan heliotermális hatást vált ki, mint a szovátai Medve-tó.
- A GYILKOSTÓ. Nem töltött be még egy évszázadot sem, a vízéből kiálló, megfeketedett, csupasz fenyőtörzsek még ellenállnak a víz bomlasztó hatásának. Születését egy hegy csuszamlás idézte elő, mely elzárta a völgyben folyó patak útját, s a patak víze feltöltötte a völgyet, majd utat vágott magának, hogy a régi medrét felkeresse, újból elfoglalja. Gyergyószentmiklosról vagy Piatra Neamtról közelíthető meg autóbusszal.
- A CSÍKI TŐZEGLÁPOK. A növény generációk évről évre pusztuló és egymásra rakodó rétegeiből alakul a vízzel átitatott talajon. Mélysége néhol több métert is elér. E rétegekben a növényvilág valóságos archívuma található meg. De nemcsak a mélyrétegek őrzik az elmult idők növényeit, hanem a felszin is. E tőzeglápokban ugyanis nagyon sok jégkorszakbeli növényfaj él ma is, például a rovarevő harmatfűfélék. Az említett tőzeglápok egyike, középső Hargitában levő Lucs, 120 hektáron terül el egy kihunyt vulkán kráterében. A másik ilyen tőzegláp nem messze van innen : aSzent-Anna tó melletti Mohos tó, ugyancsak egy kihunyt vulkán kráterében fekszik.
- A SLANIC-I SÓHEGY. Slanic város( Prahova megye ) nyugati részén emelkedik ez a napfényben csillogó sóhegy, melynek közepén smaragdzöld tavacska található. Menyasszony tónak nevezik, mert a monda szerint ebbe ölte bele magát egy, esküvője napján elhagyott menyasszony.
- A SZUBTROPIKUS OÁZIS. Legalább is annak nevezhető a Várad mellettihévízforrások - Félix-fürdő környéke. A 30, 40 fokos hévízek táplálta tóban a NYMPHAEA LOTUS virágzik, melynek rokona csak az egyiptomi tavakon él.
- A FOGARASI NÁRCISRÉT. Mintha hó hullott volna május végén a tisztás füvére,úgy ragyognak a nárciszok Sárkány községtől délre fekvő mezőn, az Olt és a Fogarasi- havasok között.
- A MEZŐZÁHI BAZSARÓZSÁK. E község határában virágoznak májusban a vérvörös bazsarózsák. Ameddig a szem ellát,vörösbe öltözik a mező. A jégkorszak utáni felmelegedés időszakából maradtak fenn ezek a védett virágok.
- A CIURUMELAI AKÁCOK. A Calafat melletti Poiana Mare határában a futóhomokban telepítettek Amerikából hozott akácokat. A 60 000 hektárnyi akáccal beültetett erdőben ma már 30 méter magas fák is találhatók, nagyobbra nőttek, mintszülőhazájukban.
- A KÁRPÁTOK SZFINKSZE. Alakította ki a Bucsecs hegységben a szél, közvetlen a Babele formáció mellett .
- A SÁRVULKÁNOK. Buzautól északra, Berea község mellett, többszáz négyzetméteren forr a sár. A forrást a mélyből feltörő gázak okozzák.
- A RÉTYI NYIR. Érdekes tájegység Sepsiszentgyörgy és Kovászna között, Réty község határában. Közel 10 négyzetkilométert tesz ki e különös ártéri rétekből álló táj. A tavacskák víztükrén vadrécék fürdetik színpompás tollruhájukat, gólyák, gémek lépkednek táplálék után, s a sekély vízben a vízityúk vezeti csibéit. E tájegység kialakulásában a Feketeügy játszott fő szerepet, mert itt rakta le hordalékát a rétyi szükületben. Aztán a száraz szelek játékszerévé vált. Később, a talajvíz felhalmozodásával a szélbarázdákban tavak keletkeztek, s az egész területen uralkodó lett a nyír Ez a kis terület mint földrajziegység egyedülálló, s a pleisztocén geologiai időszak maradványa.