IDŐ - IDŐJÁRÁS
- Mióta van homokóra ?
Hogy ki szerkesztette meg az első homokórát, arra nincs hiteles adat. Az órák történetét kutató Horvát Árpád szerint általában azt feltételezik, hogy Chartres-i Lipót találta fel 765 körül. Az arab Tagi-al-Din 1585 - ben mindenesetre már közhasználatú műszerként emlegeti. A log nevű eszközzel kombinálva hajókon még sebességmérésre is használták. Készült automata változata, amely a felső üveg kiürülésekor egy billentősúly hatására magától átfordul. Akad nem egy híres a homokórák között. Például Stuárt Máriáé, amely a félórákat, negyed -órákat is jelezte. Egyébként használunk homokórát ma is, lágytojásfőzéshez vagy a háromperces telefonálási idő méréséhez. És átvitt értelemben is él tudatunkban. Azt a mondást, hogy gyorsan peregnek az órák, napok, a homokórában lévő homok pergése ihlette. Festők és grafikusok szintén gyakran ábrázolnak homokórát az idő mulásának érzékeltetésére.
- Mi okozza a csapadékos
időjárást ?
A meteorologiai ősz beköszöntésével gyakran csapadékosra fordul az idő. Vannak évek, amikor napokon keresztül esik az eső, sőt egy - egy évben akár hózáporok, kisebb havazások is előfordulnak. A csapadékos időjárást a mérsékelt övi ciklonok megjelenésének, vonulásának köszönhetjük. A ciklon nem más, mint egy alacsony nyomású légköri képződmény, A légnyomás a középpontjában a legkisebb, ahonnan kifelé növekszik. A ciklonoknak sajátos szélrendszerök van ; a középpontjuk körül, az óramutató járásával ellentétesen örvénylik a levegő ( az északi félgömbön, a déli féltekén fordított a helyzet ). Így a képződmény hátoldalán ( nyugati oldal ) mindig az északias szelek a jellemzőek, míg előoldalán ( keleti oldal ) a délies szelek az uralkodóak. Az előbbiek mindig lehűlést hoznak egy adott területre, míg az utóbbiak felmelegedéssel járnak együtt. A ciklon középpontjában állandóan összeáramlik a levegő, ennek hatására emelkedő légmozgások jönnek létre. Ez mindig felhő- éscsapadékképződéshez vezet, kiterjedésük pedig elérheti a több százezer négyzetkilométert is. A nagy kiterjedésű ciklonok szélén gyakran kis átmérőjű, önálló életet élő úgynevezett peremciklonok is keletkeznek. Ezek egyrészt saját tengelyük körül örvénylenek, másrészt a fő ciklon körül mozognak. Előfordul az is, hogy néhány egymásután haladó ciklon elkülönült csoportot alkot, vagyis cikloncsaládban vonul. Mozgásuk kontinensünk fölött túlnyomórészt nyugat - keleti irányú. Néha csak egy - két napig élnek, más esetekben viszont több napig tevékenykednek. Mivel vonulásuk vagy jelenlétük mindig csapadékos, legtöbbször szeles időjárással jár együt, sokszor a ,,rossz idő" hordozóiként emlegetik őket.
- Felhő és csapadékképződés
Egy Földön kivüli megfigyelő számára a Föld felhőrendszerei jelentik a legérdekesebb látnivalót, amint azt az űrhajósok elbeszélései, valamint az űrből készült fényképek is igazolják. A felhők ugyanis nagyon jól visszaverik fényt, ezért mint szép fehér alakzatok jelentkeznek a felszíni sötétebb formák fölött. A felhőket nem vízgőz, hanem cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz alkotja. A légkör egész vízkészletének 95 %- a vízgőz formájában fordul elő, és csak 5%- ra tehető a felhőket alkotó szilárd vagy cseppfolyós víz részaránya. A légköri víz mennyisége körülbelül 1,3 x1013 ( 13 billió ) tonna, a Föld egész vízkészletének mindössze 0,001%- a. A légkörből egy év alatt származó csapadék mannyiségét körülbelül 5x1014 tonnára becsülik, ami a pilanatnyi vízkészlet mintegy negyvenszeresse. Ez az adat arra is utal, hogy a légkör vízkészlete átlagosan 9- 10 naponként kicserélődik. A felhőképződés úgyszólván teljes egészében a troposzféraára kolátozódik, kivételt csak a mezoszférában jelentkező úgynevezett gyöngyházfelhők képeznek. Ezek a tények felhívják a figyelmet arra, hogy a felhőképződéshez az egyes légrétegekben bizonyos mennyiségű vízgőz és hőmérsékleti eloszlás szükséges. A troposzférában bőséges vízgőzmennyiség áll rendelkezésre ( alégköri vízkészlet 90%- a) és a hőmérséklet általában a magassággal csökken. Ez a két tényező tehát a felhőképződés szűkséges feltétele. A sztratoszférában van valamelyes vízkészlet ( a telyes vízkészlet mintegy 10%- a), de nem alakulnak ki felhők mivela hőmérséklet a magassággal kezdetben nem változik, később viszont növekszik. A mezoszférában a már említett elhanyagólhatóan kis mennyiségű kozmikus eredetű vízkészlet egyes esetekben felhőképződést tesz lehetővé, mivel ebben a zónában a hőmérséklet újból csökken a magasság fügvényében. A termoszférában már szó sem lehet felhőképződésről, mivel egyrészt hiányzik a felhőképződéshez szükséges mennyiségű vízgőz, másrészt a hőmérséklet a magassággal emelkedik, túllépve a vízgőzök kritikus hőmérsékletét is. A kritikus hőmérséklet minden anyagra jellemző érték. A kritikus hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten az illető anyag a nyomástól függetlenül csak gáz halmazállapotban szerepelhet, míg a kritikus érték alatt a nyomás határozza meg, hogy az anyag gáz, cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotban fordul elő. A víz kritikus hőmérsáklete +364°C. Ezt az igen magas értéket a termoszféra hőmérséklete a legtöbb helyen meghaladja, ezért az itt található esetleges vízmolekulák nem alkothatnak cseppeket, hanem csak magányosan bolyonghatnak a többi molekula között. A kritikus hőmérséklet fogalma alapján most már azt is meg lehet érteni, hogy a levegő állandó arányú alkotórészei, mint a nitrogén, oxigén vagy az argon, miért nem alkotnak cseppeket, majd felhőket a légkörben. A levegőt alkotó gázak kritikus hőmérséklete ugyanis igen alacsony, --100°C- nál is kisebb érték. Ilyen hideg a földi légkörben nem fordul elő, ezért a levegőt alkotó gázak csak légnemű alakban lehetnek jelen. Ezzel szemben a Naprendszer külső bolygóinak az esetében, ahol a földinél alacsonyabb hőmérsékletek uralkodnak, a földi ,,vízes "' felhőket más anyagból álló felhők helyetesítik.
Visszatérve a földi felhők képződésének kérdésére, leszögezhetjük, hogy a levegő állandó alkotóelemeivel keveredő vízgőz megfelelő lehűlés esetén apró vízcseppek vagy jégkristályok lebegő tömegévé alakul, és mint felhő vagy köd észlelhető. A köd tulajdonképpen a felszínen képződött rétegfelhő, és legfeljebb csak a lehűlés módozatából külömböztethető meg a magasaban képződött felhőktől. A köd esetében ugyanis a párás levegő lehűlését a hídeg talaj vagy vízfelszin okozza. Leggyakoribb a kisugárzási köd, amely az éjszaka folyamán lehűlő talajjal érintkező nyugvó párás levegőben jön létre. Ha erősen lehűlttalaj felé párás levegő érkezik, áramlási köd keletkezik. A magasban képződő felhők esetében ezzel szemben a lehűlést a levegő felemelkedése idézi elő. A felemelkedés folyamán ugyanis az emelkedő légtömeg kisebb nyomású helyre kerül, ezért kiterjed és lehűl. A lehülés azért következik be, mert a kiterjedéshez szükséges energiát a légtömeg saját hőtartalékából fedeti, és nincs idő a külső hő felvételére. A levegő feláramlását a légkörben külömböző folyamatok idézhetik elé, amelyek elsődleges oka azonban a napsugarak energiájában keresendő. A napfény melegítő hatására a felmelegített területek fölött felszálló légáramlás alakul ki, amely labilis egyensúlyban lévő légtömegben felerősödik, míg közömbös vagy biztos egyensulyú légtömegnél hamarosan elenyészik. A labilis egyensúly szükséges feltétele a hőmérséklet magassággal történő csökkenése, amit csak a troposzférában és a mezoszférában fordul elő, teljes összhangban azzal, hogy csak ezekben az övezetekben figyelhető meg felhőképződés. A troposzférában a vízszintesen áramló levegő is felemelkedésre kényszerülhet, ha más sajátosságú légtömegbe vagy domborzati akadályba ütközik. A külömböző sajátosságú légtömegek választóvonalán az úgynevezett időjárási frontokon létrejövő felhők a légkör legjellegzetesebb képződményei, ezek határozzák meg egy külső megfigyelő számára a Föld arculatát. A domborzati akadályok következtében kialakuló felhőket orografikus felhőknek nevezzük, amelyek a nagyobb hegyrendszerek időjárásában játszanak fontos szerepet. A hegynek ütköző levegő felemelkedik, lehűl, és megjelennek a felhők, amelyek rendszerint csapadékot szolgáltatnak. A hegy tulsó oldalán ezzel szemben a leszálló levegő összenyomódik, felmelegszik és mint száraz meleg légtömeg jelentkezik.
A felhő- és csapadékképződés mechanizmusa a mondottak értelmében első közelítésben a következő módon játszódik le. A felemelkedő levegő lehűl, eléri a harmatpontot és telítetté válik. A további lehűlés túltelítettséget eredményez, ami viszont megfelelő körülmények között vízcseppek vagy jégkristályok kialakulását eredményezi, és megjelennek a felhők. Kezdetben a cseppek és kristályok mérete nagyon kicsi, így az áramló levegő magával sodorja azokat. Alkalmas viszonyok között azonban a cseppek és kristályok mérete annyira megnőhet, hogy már nem tudnak lebegve megmaradni az áramló levegőben, és eső vagy hó alakjában lehullanak a felszínre. A kialakuló felhők formájával és mozgásviszonyaival az általános meteorologia, míg a kialakulás körülményeivel a meteorologiának egy sajátos ágazata, a felhőfizika foglalkozik.
A felhőket alakjuk szerint réteges és gomolyfelhőkre, míg elhelyezkedésük és kialakulásuk szerint magas, középmagas, alacsony, valamint függőleges felépítésű felhőkre lehet osztályozni. A elhőalakok pontos ismerete igen jó szolgálatot tehet a hegymászók, természetjárók és sportrepülők számára, mert felhívja a figyelmet az időjárás alakulására az illető helyen, vagy a szomszédos területek felett. A felhők ismerete a mezőgazdaságban, építkezésnél, valamint a földi és légi közlekedésnél is igen fontos, mivel még idejében figyelmeztet az időjárás változására.
A felhők megfigyelésével kapcsoplatban a meteorologiában a borultság nagyságát, valamint a felhők fajtáit szokták figyelembe venni. A borultság kifejezésénél meg kell becsülni, hogy az égbolt hány tizedét borítják felhők, és a tizedek száma adja a borultság nagyságát. Ezeknél a megfigyeléseknél nem zárhatók ki az észlelő egyéni adotságaiból származó szubjektiv tévedések, ezért jelentett fontos lépést a borultság, valamint a felhőalakok meghatározásánál a mesterséges holdak felvételeinek a használata. A műholdak felvételei nagy terűletekről szolgáltatnak objektív adatokat, amelyek igen jól felhasználhatóak a nagy felhőrendszerek kialakulásának és fejlődésének a követésében Bizonyos nehézségek jelentkeznek ezzel szemben akkor, ha a magasból nyert értékeket a földi megfigyelések adataival akarjuk összehasonlítani, mivel a két látásmód külömböző. Így a két észlelési mód inkább kiegészíti egymást, külső és belső képet mutatva a felhők változatos világáról, és az időjárás alakulásáról egyaránt. . .
- Nagy a harmat --eső lesz...
A családi otthon védőfalait, a város, vagy falu utolsó hajlékát is elhagyva, egyszeribe azon vesszük észre magunkat, hogy az időjárás minden kicsiny, eddig semmiben vett változása fontossá lesz az ember számára. Elég az, hogy a nap elé egy kis felhő kerüljön, már könnyebb lesz a vándorbatyu, s egy kis lenge szellő is felvidítja a nyári utast. A kitartóbb szél és az ég felhősödése viszont már nyugtalanít, a hosszabb eső lehangol, a sötét esőfelhők közeledése, a vihart jelző erős szélroham pedig éppen megijeszti, és valami ideiglenes menedékhely fürkészésére kényszeríti az utast. A hirtelen beálló vagy többnapos eső felborítja terveinket, s az idő esőre, szelesre, hüvösre fordulása egyenessen elviselhetetlenné teszi a természetben való tartózkodást annak számára, akit az időváltozás felkészületlenül ért. Az ilyen ,,szerencsétlenekkel" aztán teljes erővel igyekszik éreztetni a természet, hogy most itt ő az úr.
Az embert azonban éppen az teszi emberré, hogy nem enged oly könnyen a természet változó szeszélyének, hanem igyekszik a természeti jelenségeket minél alaposabban megismerni, alkalmazkodik ezek tulajdonságaihoz, sőt kihasználja őket a maga javára. Ezért igyekszik a természet változásainak idejét előre következtetni, hogy azokra felkészülhessen, és így azok következményeit - magára nézve - megváltoztathassa. A természeti népek életmódja és kultúrája világosan bizonyítja az ember nagyfokú alkalmazkodóképességét a sajátos környezetben különféle éghajlati viszonyokhoz. Azonban az ember nemcsak az éghajlati övek adottságaihoz alkalmazkodik, hanem már korán felismerte és számon tartotta a természet évszakonkénti változásait is. Ezzel az ismerettel már a kőkori embernek is kellett rendelkeznie, hiszen pl. Európában nem élhetett volna meg az ember sohasem anélkül, hogy ne számolt volna a közeledő téllel, amelyre a nyáron át fölhalmozott élelmiszerekkel és a hideg ellen óvó lakással kellett felkészülnie. De a néhány napra tervezett vadászat, közös halászat, vagy a kezdetleges kapás földműveléssel kapcsolatos műveletek (ásás, űltetés stb. ) elvégzése is megkövetelte az alkalmas időjárást, illetve az időjárásnak a munka tartamára előre történő következtetését.
Nálunk is a természettel szorosabb kapcsolatban élő falusi emberek, mezőn dolgozók és az állandóan kint élő pásztorok, főként az idősebbek, különféle ,,jelek" alapján előre meg tudják állapítani a várható időjárást. Az időjárásváltozás megállapítása a természetben élő ember sok ezer állandó megfigyelésén, nemzedékről nemzedékre hagyományozott s gyarapított tapasztalati ismeretén alapszik. A modern meteorológusok is (időjáráskutató tudósok), kisebb területekre (mikroklíma) és rövidebb időtartamra, érvényesnek ismerik el a nép tapasztalatain alapuló előrejelzést. Az időváltozás a légkörben végbemenő fizikai változások következménye. Ezért az időjárás kutatóinak a légállapot sokféle elemét kell számba vennie,. ha következtetni akar az időváltozásokra : a levegő nyomását, hőmérsékletét, nedvességtartalmát, árramlását (szél), átlátszóságát, sűrűségét, a látási viszonyokat ; napsütést, a felhőket és a lehullott csapadékot. Igen fontos szerepe van az időváltozásban a légáramlásnak. A szél hozza a meleget vagy a hideget, hozza vagy elveszi az esőfelhőket. Azonban ,,szél fuvatlan nem indul" ; a légáramlás megindulását a levegő egyenlőtlen felmelegedése folytán előálló nyomáskülömbség okozza. A légnyomás mérése ma már pontos műszerekkel végezhető. Se a légnyomás változása hatással van az emberi és állati szervezetre is. Egyes állatfajok oly érzékenyen reagálnak a légkör különféle változásaira, mint a legtökéletesebb barométer. A természetben élő ember számára megbízható időváltozást jelző természetes műszerek : saját közérzete, a legelő állatok, a madarak éneke, repülése, békák, legyek viselkedése, tűz vagy pipa füstje, falevelek állása, az ég színe, a csillagok hunyorgása, a kövek nyirkossága és sok egyéb.
Az időjárás tapasztaltabb vizsgálói egyetlen jelenség alapján nem, csupán több egyértelmű jelenség alapján bocsátkoznak jövenölésekbe A következőkbe felsorolunk egy csokorra valót a falusi nép hosszas tapasztalaton alapuló megfigyeléseiből :
Eső (,,lágy idő" lesz : ha nagy a harmat, ha meglágyul a só, ha a füst egészen leszáll, alant jár, ha a pohárban hamar meglangyosodik a víz, ha a trágyának erősebben érzik a szaga, ha az útszéli kő megizzad (megnedvesedik), ha egy kiszáradt forrás ismét megered, ,,eső közeledik, föld tömörödik" (ezt főként szántáskor észlelik).
Eső lesz : ha a holdnak udvara van, ha a hold sárga színű, ha a hegy közelről látszik (,,közel jön a hegy"), ha a vonat, kiáltás, furulyaszó, vízcsobogás közelről hallatszik, ha ködzik a hegy, ha kél fel a felleg a hegyek közt, ha ,,pipázik" a hegy, ha bárányfelhő jelenik meg, ha kevés eső után visszasüt a nap, ha felhőben megy le a nap, ha korán reggel gyenge köd húzódik el és nagy a harmat.
Eső lesz : ha a kakasok gyakran kukorékolnak, ha a hangyák erősen futkároznak, ha a pók leereszkedik, ha a zöldbéka kurutyol, ha a levélbéka megszólal a falevélen, ha bogároznak a marhák ( a legelő jószágot erősen csípi a légy ), ha mosdik a macska, ha fetreng a kisgyerek, mikor fáj a tyúkszem, ha a légy és a szúnyog erőssen szemtelen, erősen csíp, stb.
Jégeső (,, nagy idő", ,, nehéz idő" ) lesz : mikor nagy, tornyos fellegek közlekednek, mikor a fehér fellegek szaladnak, ha a ,,sárkány" ( nagy, ,,tornyos felhő") egészen leereszti a farkát, ha sugara van a holsnak, ha nagy rekkenőség (hőség) van, ha nagyon forrón süt a nap, ha hirtelen hideg szél kerekedik, és a füst este leszáll, fekete fellegek közelednek.
Erős harmat lesz : ha a füst este leszáll.
Szél ( szeles idő) lesz : ha piros az ég alja, ha piros az ég naplementekor és napfeljöttekor, ha a fecske nagyon alant repül ( a marha hasa alatt keresztül repül ), ha visszasüt a nap naplementekor stb.
Szárazság várható : ha a prücsök szól éjszaka, ha nincsen harmat, ha a ,,szükségmadár" rövideket szól, ha tiszta időben villámlik, ha a zöld levelibéka megszólal ( ez tehát a hirtelen páracsökkenést is jelzi ) stb.
Havazni fog : ha a varjak összegyülnek, összekárognak, ha homályos felhő jár.
Vihar lesz : ha az erdei madarak hirtelen elcsendesednek. Itt inkább csak ízelítőt adtunk a nép tapasztalataiból, amellyel az időjárásváltozásra előre következtet. E megfigyelések és következtetések nagy részének helyességét a tudomány már igazolta, s így kirándulásainkon magunk is hasznát vehetjük.
DR. KÓS KÁROLY ( Mihez kezdjünk a természetben című könyvéből)
- Dr.Éghajlat és a klimaterápia
- Igen gyakran, baráti körben elhangzanak a következő ,,irigykedő " megjezések : ,,Ha nekünk olyan kellemes, hűvös éghajlatunk lenne, mint nektek, a hegyek lábánál, mi onnan sohasem kívánkoznánk el !", vagy ,,A tengerparti meleg, állandó napsütés klima csodálatos, ha itt laknánk, a gyerekek biztosan sohasem hülnének meg . ."
Aki csak valamit is konyít a meteorológiához, az éghajlathoz ( ághajlat - adott légkör időjárásának teljes, együtes rendszere ) megmosojogja az ilyen természetű vitákat. Mert az éghajlatot számos tényező együttes hatása határozza meg :
a
1). A napsugárzás, az éghajlati energiák forrása és szállítója ;
2). A légkörzés, a másodlagos energiaszállító ;
3). A helyi és környezeti földfelszín tulajdonságainak bizonyos csoportja - amelyek ugyan nem energiaforrások, de fontos szerepük van az érkező energiák átalakításában és felhasználásában-mint : a domborzat, növényzetstb. És csöppet sem elhanyagolható az éghajlati elemek - a levegő hőmérséklete, nyomása, a napsugárzás és a szél erőssége, a csapadék mennyisége, a talaj állapota - hatása.A Föld éghajlata a geologiai történelem folyamán kétségkivül igen jelentős változásokon ment keresztül.
- A klimatoterápia annak felismerésén alapszik, hogy az említett éghajlati tényezők és elemek erősen befolyásolják az emberi szervezet egészét és azon belül egyes szervek erőtelyesebb vagy gátoltabb müködését. Az öreg reumások barométernél precízebben érzékelik a légnyomá változását, a frontvonulások idején az iskolások, diákok tanulmányi eredménye jóval a megszokott szint alatt alakul, ilyenkor a legtöbb sebészorvos elhalasztja a művi beavatkozást. Szép, napsütéses időben nemcsak munkánk, hanem mintha gondolataink is szebbek, eredményesebbek volnának. . .A klimaterápia igen fontos szerepet tölt be a természetes gyógymódok között : az ember egészségének állandó megőrzést, maradéktalan rekuperálását (alkotó erejének, munkakedvének visszaadását ) szolgálja. De, hogy ezeket az eredményeket elérje, a környezetnek, az éghajlatnak egyrészt megfelelő terápiás tulajdonságokkal kell rendelkeznie, másrészt az ember- környezet aktív kapcsolatára van szükség. Ez utóbbi - ha leegyszerűsítve is - de kifejezhető azzal, hogy : kirándulni jó !
- Hadd támasszam ezt alá egy 1842- ből származó idézettel : ,,Semmi kegyetlenebb mérge az egészségnek és a növekedésnek a gyermekre nézve nincs ülés, mozgás nélkül való élet. Számtalan nyavalyák, fonnyadt test és gyenge egészség annak siralmas következései. Ne hidjük, hogy csak egy óráig is tudnánk a gyermekek valamire folyvást figyelmetesek lenni, nemhogy reggeltől fogva délig és déltől fogva estig tanulhatnának."(Szabó János : A korabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról.) Ma is érvényes ez az intelem - és nemcsak a gyermekek esetében ! A gyermeknek állandó mozgásra van szükségük, és ha tehetik, egy percig sem maradnak egy helyben - ez nem rosszaság, hanem természetes élettani jelenség.
- A kirándulás, a túrázás különösen alkalmas, hogy a gyerek testi fejlődését elősegítse, míg a felnőtt aktív pihenést, lelki felépülést ,, kaphat ajándékba ". A természetjárás tehát egészséges, szép és nevelő hatású szórakozás lehet, ha megfelelően irányítják, mert mit sem ér, ha teszem azt, a tiszta, ózondús levegőn egyik cigarettát a másik után füstöljük el. De nemcsak szórakozás, kikapcsolódás forrása lehet a jól szervezet kirándulás. Az ózondús, magaslati levegő kitűnő gyógyszer is a légutak kóros - tüdőaszma, légcsőhurut stb. - megbetegedéseinek kezelésében.
- A klimaterápiának - bármily ,,szolid", mellékhatások nélküli, ártalmatlan módszernek is tűnik - megvannak a maga szabályai. Ezek titka a fokozatosságban rejlik. Ne akarjuk az egész friss levegőt, a csendet, megnyugvást lehelő, szemet pihentető látványt egy- két nap alatt magunkba szívni, mint az egyszeri kakas a mesében. Nézzük meg egy kicsit részletesebben, mi is a helyzet ezen a téren ?
- Az 1000 -- 2000 méter között berendezett ,,hegyi klinika" az év minden szakában várja betegeit, a Nap gyógyhatású sugarai bármikor bőségesen kamatoztathatóak. Télen az alacsony hőmérséklet testedző sportlehetőségekkel kecsektet, nyáron a gazdag flóra, sokfajta gomba egészíti ki a klimaterápiás lehetőségeket. Magas hegyi vidékekre készülőket világosítsuk fel : a levegő nyomása alacsonyabb, a magassággal mind jobban csökken, és így a benne található oxigén menyisége is nehezebben, több tüdőmunkával vihető be a szervezetünkbe. Ez óvatosságra inti az idült légúti betegségekben szenvedőket, de ugyanakkor jót tesz Basedowos betegeknek, tűdőaszmásoknak, egyes idegbetegeknek. Az orvos véleménye azonban minden esetben kikérendő.
- A domboldalak klimaterápiája elsősorban a fárasztó, túlerőltetett szellemi munkát végző, kikapcsolódásra vágyó emberek számára ajánlatos.
- A sztyeppei éghajlat is gyógyhatású . A Baragan híres gyógyfürdői, Amara, Lacul Sarat, Balta Alba, Movila Miresei stb. meleg, száraz, napsugarakban bővelkedő, iszapkúrákkal kiegészített klimaterápiája reumás, nőgyógyászati bajokban szenvedő betegeket fogad.
A
