HEGYI ÖSVENYEKEN

A    háztáji  kisgazdaságok  igen  fontos  szerepet  töltenek  be  bármely  ország  mezőgazdasági  termelésében.    A  viszonylag  kis  területek  termelése  intenzív,  belterjes ;  a  nagyobb  és  jobb  minőségű    termelés  jellemzi.   A  primőr  zöldségek  és  gyümölcsök  első  hírmondói    az  ipari  központok  és  városok  piacán  a  kisgazdaságokból  származnak.   Ugyanakkor  e  kisgazdaságokat  fokozottabban  fenyegeti  a  kórokozó  és  kártevők  fellépése  következtében  előálló  mennyiségi  és  minőségi  veszteség.    Ezért  a  háztáji  gazdaságok  növényvédelme,  bár  közvetlen -ül  a  termelő  érdeke,   nemzetgazdaságok  számára  sem  közömbös,  és  támogatják  a  termelőket  a  vegyszerek,  permetező - porozógépek,  valamint  a  szakértők  tanácsadásának  biztosításával.   Mindenekelőtt  a  növényvédelmi  tevékenység  helyes  gyakorlásához  nélkülözhetetlen  alapismeretekrőlszólunk  s  hangsúlyozzuk,  hogy  a  vegyszeres  növényvédelem,  amelyet  jelenleg  csak  kis  mértékben  helyetesíthetünk  más  eljárásokkal,  nem  szenyezheti  környezetünket,  terményeinket  feleslegesen  nagy  adagok  kijuttatásával,  vagy  indokolatlan  permetezéssel.   A  környezetkímélő  és  gazdaságos  növényvédelem  a  vegyszeres  növényvédelem  gyakorlatának  alaptörvénye.

•         Általános  ismeretek

A  növények  az  élővilág  bonyolult  táplálkozási  hálózatában    termelő  szervezetek :  szervetlen  vegyületekből  szerves  vegyületeket  állítanak  elő  a  napfény -  energia  segítségével.   Valamennyi  fogyasztó  szervezet  léte  a  zöld  növények  fotoszintézise  során  keletkezett  szerves  anyag  asszimilációjára  épül.   Szemben  az  autotróf  táplálkozású  zöld  növényekkel,  a  hetetróf  táplálkozású -- élősködő (parazita )  vírusok,  baktériumok  és  gombák,  valamint  a  növényevő  állatok ( fonalférgek,  atkák,  rovarok,  csigák,  madarak,  rágcsáló  emlősök stb. )  emberi    szempontból  egyrészt  kórokozók  ( növényi  betegségeket  okozók ),  másrészt  kártevők,  azaz  táplálkozási  vetélytársai  az  embernek.   Ezért  jelenlétük  ellen  küzdenünk  kell  a  megművelt  területeken,  népességüket  a  kártételi  szint  alá  kell  szorítanunk.   Közismert  tény  az  is,  hogy  a  termesztett  növényfajtától  eltérő,  tehát  más  növény  gyomnak  számít,  s  ezek  szintén  csökkentik  a  lehetséges  terméshozamot  azáltal,  hogy  teret,  vizet,  tápanyagot,  fényt  vesznek  el  a  velük  szemben  életképességben  többnyire  alulmaradó  termesztett  növényektől.   A  megszokottól  eltérő  fejlődésű,  ízű  stb.  növény  nemcsak  az  említett  okok  miatt  senyvedhet.    Igen  gyakran  a  talaj  hiányos  vagy  túlzott  ásványi  sótartalma (nitrogén,  foszfor,  kálium,  magnézium,  vas,  kén  stb ),   avízhiány  vagy  víztöblet,  a  fény  elégtelensége  vagy  erőssége,  a  hőmérséklet  szélsőségei  okoznak  ún.  élettani  károsodást.

Növényeink  védelme  mindenekelőtt  feltételezi  a  növényeink  fejlődésmenetének  ismeretét,  mivel  fejlődésük  külömböző  szakaszában  környezeti  igényük  változó,  a  betegségek  iránti  fogékonyságuk  külömböző.   Ez  azonban  nem  elég.   Ismernünk  kell  a  legfontosabb  kórokozó  és  kártevők  okozta  tünetek  sajátosságait,  szervezetekbiológiáját,  fejlődésmenetét.   Csak  így  tudjuk  meghatározni  leküzdésük  kedvező  idejét,   meghatározni  az  alkalmazandó  vegyszert  és  vegyszeradagot,  amely  távol  tartja  (megelőző - védekezés )  illetve  elpusztítja ( gyógyító _  védekezés )  a  korokozókat   E  szervezetek  nem  mindig  észlelhetőek   (mikroszkopikus  kicsinységűek,  vagy  éjszaka  tevékenyek,  estleg  föld  alatti  életmódot  folytatnak stb. )  ezért  szükséges  felismernünk  az  okozat  láttán  az  okot,  a  korkép  vagy  kárkép   alapján  fel  kell  állítanunk  a  valószínű  diagnózist.    Mivel  a  védekezés  eszköze  a  vegyszer,  ill.  a  használatát  lehetővé  tevő  gépek,  némi  elemi  ismeretre  ezekről  is  szükségünk  van.   A  forgalomba  hozatalukat  hosszas  laboratoriumi  és  a  mezőgazdaságban  évekig  tartó  kiprobálás  előzte   meg.   Ezt  azért  hangsúlyozzuk,   hogy  bízzunk  az  ajánlott  adag  hatásosságában.   A  vegyszertöbblet  nem  pusztítja  hatásosabban  a  célba  vett  szervezetet !     Másrészt  környezetünket  túlterhelyük  vegyszerrel --   sőt,  elősegítjük  az  alalmazott  vegyszerre  ellenálló  szervezetek  kialakulását.    Mérgezési  fokuk  alapján  négy  vegyszercsoport  létezzik.    A  lakosság  számára  csak  a  gyengén  mérgező ( kék  színnel  jelölt )  és  az  alig  mérgező  ( fekete  színnel  jelölt )  III.   ill.  IV.  csoportba  tartozó  vegyszerek  használata  engedélyezett.    Ne  probáljunk  kerülő  úton  I.  (piros )  ill.   II. ( zöld )csoportba  tartozó   vegyszerekhez  jutni !     Saját  magunk,  családunk,  háziállataink  egészségét,  sőt  életét  kockáztatjuk,  s  növényvédelmi  hasznuk  sem  nagyobb.   Avegyszer  növényvédelmi  értékét  nem  a  meleg  vérű  élőlényekre  gyakorolt  mérgező  hatása  határozza  meg !

•                Növényvédelmi  naptár

Termesztett  növényeink  mind  vegetációs  idejüköt,  mind  rendszertani  helyüket  tekintve  igen  sokfélék.   Évelők,  egyévesek,  kétévesek,  lágy  és  fásszárúak,  s  ta-lán  nincs  egyetlen  olyan  rendszertani  csoport  sem,  ahonnan  ne  lehetne  említeni  étkezési,  ipari,  gyógy-  és  dísznövényt.    A  mi  éghajlati  feltételeink  között  a  fás  szárú  évelő  növények  télen  nyugalmi  időszakban  vannak,  élettevékenységük  nagymértékben  csökken,  majd  tavasszal  a  tárolt  tartaléktápanyagok  mozgosításával  újra  kizöldülnek,  virágoznak,  termést  hoznak.   De  az  egyéves  növények  is  felkészülnek  a  tavaszra :  termésük,  magvak  a  csírát  körülvevő  tápláló  szövetben  mozgosítható  tápanyagot  tárol.   A  zordabb  időszak  átvészeléséhez  mi  is  segítséget  nyújtunk  növényeinknek.

Növényeink  védelme  a  nyugalmi  időszakban .   Kivéve  az  állandóan  tenyésztő  szobai  és  üvegházi  növényeket  ,  valamint  az  örökzöld  fenyőféléket  termesztett  növényünk  a  téli  hőmérséleti --  ezzel  kapcsolatban  a  kedvezőtlen  vízfelvételek  között  nem  képes  sem  növekedni,  sem  szaporodni.   A  téli  időjárási  feltézelek  ugyan  a  mikroorganizmusokat  és  kártevőköt  szintén  nyugalomba  kényszerítik,  de  csak  tavasszig,  amikor  újra  szaporodóképesek  lesznek,  a  kórokozók  az  áttelelő  spórákból,  micéliumokból,  a  rovarok  a  telet  átvészelő  petékből,  lárvákból,  bábokból kikelnek, a talajba rejtőzött bogarak előbújnak.                                A tárolóhelyeken   kialakult  magasabb  hőmérséklet,  nagyobb  páratartalom   már  ez  idő  alatt  is  életre  keltheti  ellenségeinket  s  a  tárolt  magvakat,  vegetatív  szaporító szerveket károsítja.   

A gyümölcsfák védelme lombhullatástól  rügypattanásig.(november- március  ). Lombhullás  után  a  vegyszer  nélküli  növényápolás  következik.   Az  almafák  lisztharmattal   fertőzött  hajtásvégeit,  az  almafa,  körtefa  varasodás  fertőzte  ágait,  a  fán  maradt  múmia - gyümölcsöket  a  szilvafáról,  alma- és  körtefáról  le  kell  vágni,  el  kell  égetni.  A  vastagabb  ágakat,  a  törzset  drótkefével  takarítjuk,  eltávolítva  ezáltal  a  kéregrepedések  alatt  meghúzódó  rovarlárvákat,  petéket,  gyírítve  a  pajzstetvek  számát  is.   A  lehullott  száraz  levelek  elégetésével  az  itt  áttelelő  gombákat ( varasodás,  szilva  levélvörös  foltossága stb. )  távolítjuk  el,  a  nagy  téli  hernyófészekben  az  aranyfaru  lepke  apró  lárvái  telelnek.   Ezeket  is  le  kell  vágni,  el  kell  égetni.   Tavasszal,  március  folyamán,  a  várható  rügypattanás  előtt  egy  honappal  kerül  sor  a  tél  végi  lemosó  permetezésre.   A  felső  ágaktól  a  törzs  aljáig  haladó  permetezés  gyíríti  a  kaliforniai  pajzstetű  lárváit,  a  sodrómolyok  már  korán  károsító  lárváit,  a  levéltetvek,  levélbolhák,  takácsatkák  fekete,  sárga  és  vöröses  petéinek  tömegét.   Ajánlott  vegyszerek  a  Polybar  6%  szuszpenziója,  az   Aoalecarbetox  2,5 %- os   emulziója,  a  téli  hígitású  mészkénlé.   A  szőlő  metszését   követően  a  szőlőilonca  hernyoinak,  a  szőlőmoly  bábjainak,  aperonoszpóra  és  lisztharmat  fertőzés  mérséklésére  a  6 %- os  Polibar  ajánlható.    Kertünk  díszbokrait,  fáit  a  több  gazdanövényes  pajzstetvek,  a  gombabetegségek  ellen  ugyanekkor  bőven  permetezzük  a  több  irányban  ható  mészkénlével,  Polybarral.  

Tavasz  a  kiskertben.   Növényvédelmi  teendők  március - áprilisben.   A  veteményeskertben  ebben  az  időszakban  a  melegigényes  és  hosszú  tenyészidejű  növények  előnevelése ( palántanevelés ),  a  magágy  előkészítése  a  vetésre  és  a  vetésre  ideje  van.   A  sikeres  palántanevelés  fontos  feltétele  a  melegágy,  fóliasátor,  hidegágy  talajának  a  fertőtlenítése,  rovartalanítása.   Tehát  talajkezelést  végzünk.    A  gombás  megbetegedések ( palántadőlés  korokozói 9  ellen  a  Fundazol  0,1 %-os,  Captan  75  0,5 %-os  hígítása  jó.   Vetés  előtt  4 -5  nappal  öntözzük  meg  a  magágyat,  de  ez  a  kezelés ( a  biztosabb  hatásért )  keléskor  megísmételhető.   A  rovarkártevők  ellen ( lótücsökre  gondolunk  elsősorban )  eredményes  vegyszer  nincs  nálunk  forgalomban.   A  cinkfoszfid  Zintan  nevű  egérméreg    jó,  amelyet  veszélyessége  miatt  e  célra  nem  ajánlunk.    A  talajba  süllyesztett  konzervdoboz - csapda  véleményünk  szerint  nem  ad  kielégítő  eredményt.    A  vegyszerek  közül  a  Basudin 5G  hatásos  valamennyi  talajkártevő  ellen,  amelyből  10  négyzetméternyi  területrovartalanításra  3 g-ot  számítsunk.    Vetés  előtt  5 -10  nappal  a  szemcséket  5 -10 cm  mélyen  forgassuk  be  a  talajba,  kevés  vízzel  öntözzük  meg  a  talajt  s  foliával  takarjuk.

A  meztelen  csígák  ,ellenük  a  Metaldehid  nevű  csalétek  alkalmazhatók.   Az  esti  órákban  a  melegágy  legmelegebb  és  nedvesebb  résein  egy  kartonlapra  helyezünk  5 -6  darab  szemcsét,  egy  darab  rongyal  letakarjuk,  s  a   fénykerülő  csigát  a  csalétek  illata  odavonzza.   Reggelre  a  csalétek  közelében  számos  csigatetemet  láthatunk.   A  sörcsabda  is  használatos ( bádogdobozba  kevés  sört  teszünk,  s  ezt  szájadékig  a  talajba  sülyesztjük ).    Ennek  illata  is  vonza  a  csígát,  de  a  leginkább  kedvelt  fejes  saláta  is  sopk  csígát  gyüjthet  maga  köré,  amelyek  megsemisítése  már  a  mi  feladatunk.

A  palánta  nevelés  sikeres  lehet  már  csak  a  termasztési  szabályok  betartásával ( kellő  öntözés,  szelőztetés,  beteg  növények  kiselejtezése  stb. ),  s  itt  meg  kell  említenünk  azt,  hogy  eszközeink,  kezünk  fertétlenítése ( 2,5 %-osformalinoldat,  1,5 %- os  rézgálicoldat )  egyike  a  fontos  megelőző  szabályoknak.    Minden  ovatosságunk  mellett  előfordulhat  a  palántadőllés ( a  gyökér  nyaki  része  elvékonyodik,  megbarnul,  a  növények  csenevész,  majd  ledől ).   A  beteg  növényeket  el  kell  távolítanunk  és  a  talajt,  valamint  az  ép  növényeket  meg  kell  öntöznünk  a  Zineb  0,5 % -os  Turdacuprál  0,3 % -os,  Dithane  M  45  0,2 % -os,  Orthocid  0,2 %- os  higításával ( 2,5  liter oldat  m2- ként ),  amely  vegyszerek  bármelyike  egyúttal  véd  a  káposztafélék  ilyenkor  is  fellépő  peronpszpórája  ellen.   Kiültetés  előtt  a  vírusokat  terjesztő  levéltetvek  ellen  a  Siromatoxxot ( 0,1% )  használjuk.   A  vírusos  megbetegedések  ellen  fölözött  tej  és  víz  1:1  arányú   keverékének  a  kipermetezésével  is  védekezhetünk.   E  keverék  vékony  bevonatot  képez  a  sebhelyeken,  akadályként  a  kórokozók  útjában ( a  paradicsom,  paprika  kétszeri  kezelést  igényel ).   A  szabadföldbe  történő  vetés  előtt,  a  külömböző,  talajban  áttelelő  kártevők ( pajorok,  drótférgek,  bagolylepke  lárvák stb. )  ellen  célszerű  talajrovartalanítást  végeznünk.   E  célra  a  legalkalmasabb  a  Lindotax 3  por,  amelyből  0,2 - 0,5 kg- ot  számíthatunk  egy  árnyi  területre.   A  port  be  kell  dolgoznunk  a  talajba.

A  szobai  dísznövényeink  a  többé- kevésbé  állandó  életfeltételek  miatt  alig  érzékelik  az  évszakok  változását.   Mégis,  ha  minden  feltételt  sikerült  biztosítanunk  is  számukra,  előfordulhat  részleges  vagy  teljes  pusztulásuk.   Ha  meggyőződtünk    arról,  hogy  a  rendellenességek  nem  élettani  eredetüek,  derítsük  ki,  kórokozó  vagy  kártevő  okozza  a  károsodást.   A  tünetekből  következtethetünk  erre.   Ha  a  föld  feletti  rész  egészségesnek  látszik,  de  a  növény  mégis  pusztul  akkor  a  gyökeret  támadó  baktériumok,  gombák,  fonalférgek,  rovarlárvák  az  okozók.   Ebben  az  esetben  ritkán  menthető  meg  a  növény.  A  károsodást  megelőzendő,  ajánlatos  a  talajt  fertőtlenítenünk  a  Topsin,  Fundazol 0,1 %- os  hígításával,  de  még  eredményesebb  a  földkeverék  előzetes  fertőtlenítése  gőzzel  vagy 2,5 %- os  formalinnal,  esetleg 2 %- os  bordói  lével ( 3  héttel  az  ültetés  előtt ).Aföld  feletti  részek  megbetegedésének    igen  sok  oka  lehet.   A  betegségek  általában  szabályos  vagy  szabálytalan  foltokként  jelennek  meg,  majd  terjednek.   Ha  e  foltokat  nem  a  levélfonákon  felfedezhető  takács atkák,  levéltetvek,  üvegházi molytetvek  okozzák (  ellenük  bármely  rovarölő  szer  használható -- de  a  molytetvek  általában  ellenállóbbak ),  akkor  gombás  betegségről  lehet  szó.   Ha  lisztharmat  az  okozó (pl.  begoniánál ),  a  nedvesíthető  kén ( 0,4 %)  ajánlott,  ha  egyéb,  Captan, ( 0,2 %.),  Zineb  (0,3 %,  Dithane M45    (0,2% )  egyaránt  jó.

 A  gyümölcsösben  virágzást  megelőző  időszak,  illetve  a  virágzás  kezdete  esik  ezekre  a  hónapokra.   Igen  fontos  az  almafa  rügypattanás  utáni  kezelése  lisztharmat  ellen,  mert  ennek  a  gombának  a  micéliumjai  a  még  alkalmazható  a  téli  hígitásu  mészkénlé,  amely  egyúttal  a  pajzstetvek   takácsaták  és  varasodás  ellen  is  véd.   Alacsony  hőmérsékleten  a  mészkénlé  helyett  jó  hatású  a  Karathane  vagy  a  nálunk  elérhetőbb  Cosan 0,7 %- os  szuszpenziója.   Lisztharmatra  különösen  érzékenyek  a  Jonáthán,  Török  Bálint,  Ananász, Renett,  Sárga  Szépvirágú  fajták.  Valamelyes  eredményt  csak  a  virágzásig  legalább  kétszer  elvégzett,  sőt  a  virágzáskór  is  megismételtkezelést  hoz.   A  lisztharmat  elleni  második  kezeléskor   párhuzamosan  a  varasodás  ellen  is  kezelűnk. A  Dithan M45  0,2 %  ,  fundazol0,1 %  ajánlott.Ha  fundazolt  használunk  akén  fölösleges.   A  bogárkártevők  a  bimbólikasztó  bogárral  jelentkeznek  legkorábban.   Ahol  sok  van  permeteznünk  kell  ellene.   A  levél  tetvek  téli  tojásaikból  már  rügyfakadáskpr  kikelnek,  a  takácsatkák  zöme  piros  bimbós  állapottól  károsít.   De  a  nagy  és  kis  téli  araszoló,  valamint  több  rügysodró  moly  áttelelő  hernyoi  is  korai  kártevők.  A  zsenge  bimbók  lerágásával  helyrehozhatatlan  károkat  okoznak.   Gyírítik  számukat  Sinoratox0,1 %  Carbetox 0,4 %,   Dipterex  0,2%.A  körtefát  nem  fertőzi  a  lisztharmat.  De  annál  veszélyesebb  a  varasodás,  amely  ellen  rügyfakadás  után  kezdjük  meg  a  védekezést  és  juniusig  rendszeresen  folytatnunk  kell.    Határosak  az  előbbi  említett  réztartalmu  vegyszerek,  jó  a  Dithane  is,  kevésbé  a  Captan.   A  fertőzés   veszélye  virágzás  után  fokozódik.  Ekkor  a  réztartalmú  vegyszereket  Dithane M45  0,2 % ,  Orthafaltan  0,3%,   Manconzeb 0,2 %  szerekkel  helyetesítjük.  Rovarölő  szerekkek  csak  fehérbimbós  állapotig  kezeljük  körtefáinkat  a  sodrómolyok,  levélbolhák,  araszló hernyók  ellen  Ddipterexszel 0,1 %.   Ujabban  elterjedt  a  Decis  és  Fastac  használata,  amelynek  nagy  előnye  az,  hogy  kevés 0,125 %  kell  belőlle  és  az,  hogy  nem  mérgező  a  melegvérűekre.    Az  őszibarack  legveszélyesebb  betegségei  a  tafrinás  levélfodrosodás  és  a  klaszterosporiumos  levéllyukacsosodás.   Ezek  ellen  rügyfakadás  után,pirosbimbós  állapotban,  majd  virágzáskór  sziromhullás  uttezünkán  permetezünk.   Az  első  alkalommal  Turdacuprollal 0,2%,  Captannal0,2%,   A  zsenge  leveleket  a  vörös  rügysodró  moly,  a  fekete  és  zöld  őszibarack  levéltetőű,  az  áttelelő  hernyók  rágják,  szívják.   A  triclorfon  tipusú  vegyszerek 0,2 %  ajánlottak.

A  kajszibarack  károsítói  elleni  védekezés  az  előbbi  mintára  történik.   Uralkodó  betegségek  a   monillia  és  a  levéllyukasodás,  kártevők  közül  a  sodromólyok.   Virágzásig  két  kezelés  javasolt.  

A  cseresznye  és  meggy   uralkodó  betegségei  a   monillia   és  a   levéllyukasodás,  míg  a  leggyakoribb  kártevőik  a  fekete  levéltetvek,  a   sodrómolyok   és  a   araszolóhernyók.   A  betegségek  megelőzésére  virágzás  előtt  két  permetezést  végzünk   Dithaneval,   Orthociddal,   Orthofaltannal 0,2 %,   e  fungícidek  valamelyikéhez  keverjünk    Sinoratoxot 0,1 %  a  kártevők  ellen.   Hangsúlyozottan  fontos  a  meggy   virágzás  alatti ( lehetőleg  kétszeri )  permetezése  a   monillia  ellen !   A  réztartalmú  vegyszerek  kivételével  bármelyik  fungicid  alkalmas.   Csapadékos  tavaszok  után  e  permetezések  nélkül  olyan  lehet  a  meggyfánk,  mintha  leforrázták  volna.

A  szilva   legelterjettebb  betegségei  a   monillia,   levéllyukasodás,   a   termés  táskásodása,  a   polisztigmás  vörösfoltosság  a  levélen.   E  betegségek  ellen  a  réztartalmú  szerek  már  ismert  hígítását  ajánljuk.     poloskaszagú  szilvadarázs   virágzás  idején  petézik.   Ha  a  csészeleveleken  barnuló  foltokat  látunk,  biztosak  lehetünk  jelenlétében.   Ellene  valamint  a  hamvas   szilvalevéltetű   és   takácsatkák   ellen  a  Sinoratox,   Carbetox   ismert  hígításai  ajánlottak.

A  dió   növényvédelmére  ritkán  kerül  sor,  pedig  két  gyakori  betegsége ( gnomóniás  levélfoltosság,   baktériumos  levél-  és  gyümölcsfoltosság )  a  termésben  is  nagy  kárt  tehet.   Érdemes  tehát  permetezni ( virágzásig  legalább  kétszer )  a  Turdacuprallal 0,3 %.

A  szamóca  betegségei  a  mikoszferellás,  fabreás,  zynthiás  levélfoltosság,  majd  virágzás  kezdetén  a  szürkerothadás   tartós  fellépte,  míg  a  kártevők  közül  a  szamóca  sodrómoly,  a  fekete   levéltetű,    meztelen  csigák  említhetők.   Virágzásig  kétszer   Orthociddal 0,2 %,   Fundazollal 0,1 %,  ha  van  kártevő,   Sinoratox  hozzáadásával  kezeljük  epreseinket.   Virágzáskor  minden  permetezést  beszüntetünk !

A  ribiszke   április  végéig  elvirágzik.   Vizsgáljuk  meg  ezelőtt  vesszőket  ,  vágjuk  le,  égessük  el  azokat,  amelyekben  az   űvegszárnyú  ribiszkelepke   fehér  lárvája  van.   A  hernyót  a  vessző  kis  kerek  nyilása  közelében ( ha  a  hajtást  kettévágjuk )  megtaláljuk.    Gyakori  ugyan  a   lisztharmat,   levélfoltosságok,   de  a  növénynél  károsítóbbak  a  rovarok ( a  levéldarázs,  levélpirosító  levéltetű,  sodrómolyok ).   Ellenük  virágzás  előtt   Sinoratoxszal 0,1 %  védekezzünk.   A  fekete  ribiszkén  gyakori  lisztharmat  ellen  Cosan 0,4 %  ajánlott.

Az  egres  gyakoribb  károsítója  a  lisztharmat,   ellene  virágzás  előtt  háromszor  permetezzünk   Cosannal 0,4 %,  az  előforduló  levéltetvek,   köszmétearaszoló,   levéldarázs  sokszor  tarrágással  pusztító  lárvái  ellen   Sinoretoxszal,   Carbetoxxal  permetezünk.

A  szőlő  rügyduzzadásával  egy  időben  megjelenik  a  szőlőilonca  moly,  amely  ellen,  mint  rügykártevő  ellen,  védekeznünk  kell.   Vele  egy  időben  előfordulhat  a  kendermag  bogár,  a  gubacsatka,   levélatka.   Május  elejéig,  tehát  kisleveles  állapotig  kétszer  permetezzünk  ezek  ellen  a  Sinoratoxal 0,1 %  vagy  Carbetoxal 0,4 %.

Május-június-július...   rendszeres  védekezés  a  minőségi - mennyiségi  terméshozamért !      Ezekben  a  hónapokban  már  valamennyi  konyhakerti  növényünk  szabadföldben  van   Ha  az  időjárás  szeszélyei  ellen  alíg  védhetjük  meg  őket,  fokozottabban  kell  figyelnünk  a  kórokozókra  és  a  kártevőkre,  amelyek  együttes  támadása  csökentheti  eddigi  tevékenységünk  eredményét.

A  káposztafélék ( káposzta,  retek,  karfiol,  karalábé )  korai  kártevői  a  földibolhák,  amelyek  tűszurásszerű  lyukakat  rágnak  a  levelekbe.   Lindatox 3  port  szórunk  növényeinkre,  arra  is  ügyelve ( a  hónapos  retek  esetében ),  hogy  szedés  előtt  3  héttel  ne  porozzunk.    Májusban  a  káposzták  gyökerében ( aretektestben  is )  a  káposztalégy  fehér  nyüvei  rágnak.   Ellenük  a  palántálás  után  egy  héttel  Lindatox  porral ( 100m²- re  20- 25  dkg )  védekezzünk,  tudva  azt,  hogy  a  legyek  petéiket  a  gyökérnyakon  helyezik  el.   Bár  ennek  a  kártevőnek  további  1- 2  nemzedéke  van,  kártételük  inkább  az  első  nemzedéknél  nyilvánvaló.Júniusban  néhány   bagolylepkefaj  hernyói,  a  fehér  és   nagy  káposztalepke  és  a  káposzta  levéltetű  károsítanak.   Védekezésünk  akkor  hatásos,  ha  a  kikelő  fiatal  hernyók  még  egy  csoportban  vannak,  illetve  megjelennek  a  szürke  viaszporral  borított  levéltetű- telepek.   Sinoratox 0,1 %,   Triclorfon 0,2 %  alkalmazható  ellenük,  s  nedvesítőszert  keverünk  a  permethez.    A  meleg,  párás,  esős  időjárás  kedvez  a   peronoszpóra  terjedésének.   Ha  ilyen  a  nyarunk,  előzük  meg  a  betegséget  a  Zineb 0,2 %,  Orthocid 0,2 %  permetével  hozzáadva  nedvesítőszert (Aracet,  Detersin 0,2 %,  amely  a  viaszas  levelekről  a  lepergést  megakadályozza.    Júliusban  a  fenti  károsítók  ellen  ismételten  permeteznünk  kell.

A  burgonyafélék (  paradicsom,   kékparadicsom  vagy  padlizsán,  paprika,  burgonya )  kora  nyári  védelmének  visszatérő  gondja  a  burgonyabogár  elleni  védekezés,  amely  május  elejétől  kezdődik ( amikor  a  telelő  bogarak  előjönnek ),  és  akár  szeptemberig  eltarthat.     Mihelyt  a  bogarak  megjelenése  tömegessé  válik ( május  vége  felé ),  permetezzünk  az  áttelelő  bogarak  ellen.   Használható  vegyszer  a  Lindatox3,  a  PEB-Lindan,  de  több  helyen  már  ezekkel  szemben  ellenálló  populációk  alakultak  ki.   Ezekben  az  esetekben  a  Triclofon 0,2 %- ban,  Oltitox 0,1 %- ban  alkalmazható,  de  kitűnő  eredménnyel  alkalmazható,  de  kitűnő  eredménnyel  jár  a  Decis ( 0,05 )  kipermetezése.  Kezelésünket  másodszor  a  fiatal  lárvák  ellen  ismételjük  meg.  Júliusban  megjelenik  a  második  nemzedék.   A  bogarak  ellen  újra  permeteznünk  kell.    A  levéltetvek  ellen  indokolt  kezelés,  elsősorban  azért,  mert  vírusgazdák.   Ha  tömeges  megjelenésük  megelőzi  a  burgonyabogárét,  külön  védekezzünk   ellenük  a  Sinoratoxal.   Aburgonyafélék  legveszedelmesebb  betegsége  a  burgonyavész.   Az  első  fertőzött  leveleket ( alevél  fonákján  a  fehér  gombafolt  látható )  június  közepe  táján ( csapadékos  időjárás  esetén )  találjuk.   Ettől  kezdve  rohamosan  terjedhet.   Csak  a  megelőző  védekezés  eredményes.    Ajánlott  vegyszerek  a  Turdakuprál0.5 _%,   DithanM45 0,2 %,  Zineb 0,4 %.   A  Ridomil ( 0,2- 0,25 % )  magában  vagy  gyárilag  a  rézoxikloriddal  keverten  felszívódó  és  azinnali  hatású ( kontact )  gombaölő  szer.   Mintegy  két  heti  védetséget  biztosít.   Néhány  más  betegség (  alternária,  baktériumos  hervadás,  kolletotrikumos  termésfoltosodás  és  rothadás )  alkalmilag  komoly  károkat  okoznak,  de  a  vész  elleni  védekezés  ezeket  is  visszaszorítja.

A  hüvelyesek ( bab,  borsó )  vetőmagjának  egészségessége  már  eleve  biztosít  néhány,  maggal  terjedő  betegség  távolmaradásáról,  illetve  enyhébb  fertőzésről.   Ilyen  kórokozók  a  baktériumos  zsírfoltosság  és  hervadás  a  koletrihumos  foltosság,  amelyeket  a  csávázás  gyengít.   A  Lindatoxal  történő  csávázást  a  zsizsikek  ellen  szintén  szükséges

A  borsót  virágzás  előtt  egxszer   ormányosbogarak  ellen,  majd  virágzás  után  az  akácmoly  és  a  borsózsi  lárvái  ellen  kezeljük  Triclorfonnal 0,2 %.   Ugyanakkor  az  aszkehitás  levélfoltosság  ellen  ismételten  kell  kezelnünk  június  folyamán.   Két  héttel  a  szedés  előtt  beszüntetjük  a  permetezést.   A  szárazborsó  zsizsikes  magvait  elégetjük.   A  babot  kelése  után  kezeljük  a  baktériumos  paszulyvész  és  fenesedés  ellen 1 %- os  bordói  lével  vagy 0,3- os  Turdakaprollal.   Ezt  a  kezelést  június  és  július  folyamán  10 -14  naponként  megismételjük.   Amikor  a  babhüvely  érni  kezd  ( július  végén )  megjelenhet  a  zsizsik.   Triclorfonnal  0,2 %  permetezzük.   Ezekről  a  bokrokról  ne  szedjünk  zöld-  vagy  kifejtő  babot !   a  levéltetvek  június   elejétől  tömegesen  lepik  el  a  bab  szárát.   Bármelyik  eddig  ajánlott  rovarölő  szer  pusztítja  őket.

A  gyökérzöldségekkel  kevesebb  védelmi  gondunk  van.   Gyakrabban  megjelenő  betegség  a  lisztharmat.   Megelőzése  kéntartalmú  vegyszerekkel    Cosan 0,4 % történik.   A  szeptóriás  levélfoltosság  a  zeller  betegsége.   Kivédhetjük Zinebbel  vagy  orthofannal.  

A  kobakosok   ( uborka,  dinnye,  tök )  betegségei  közül  legáltalánosabb  és  rohamosan  pusztító  az  uborka  szögletes   levélfoltossága.   Már  június  elejétől  meg  kell  kezdenünk  ellene  a  preventív  védekezést 1 %- os  bordói  lével,  0, 5 %  Turdacaprollal.   A  csapadékos  időjárás  kedvez  a  betegség  terjedésében.   Az  ilyen  időjárás  ugyancsak  kedvez  a  peronoszporáknak  és  a  mézgás  varasodásnak.    Ezek  ellen  hatékony  a  Captan 0,2 %,  Zineb 0,4 %.  Július  végén  a  száraz,  meleg  évjáratokban  a  lisztharmat  gyakoribb.   Ellene  a  Fundazol   0,06 %- os,  a  Cosan  0,3 %- os  permetleve  véd.

A  dinnyeféléket  a  kolletrihumos  termésfoltosság  már  indaképződéstől  károsíthatja.   Ekkor,  valamint a  június  végén  esedékes  terméskötéskor  Zineb,  orthocid,  vegyszerekkel  permetezzünk.   Ha  a  nyár  eleje,  közepe  csapadékos,  a  fertőzés  veszélye  július  végén  is  fennáll.   A  kártevők  közül  a  takácsatkák  a  veszélyes  károsítók,  a  levél  fonákján  pókhálószerű  szövedékeik  között  élnek,  szívják  a  levélnedvet.  Ellenük  a  Pol-Akaritoxot 0,2 %,  Sintoxot 0,2 % ajánlatos.

A  hagyma,  fokhagyma  védelme  két  fontos  károsító,  a  hagymalégy  és  a  peronoszpora  távoltartására  összpontosul.     hagymalégy  első  nemzedékének  a  rajzása  már  április  végén  megkezdődhet.   Kártétele  feltünő  a  csapadékban  szegény  években.   A  házilégyhez  hasonló  légy  tavasszal  helyezi  el  petéjit  a  hagyma  levelei  közé,  ahonnan  a  fehér  nyüvek  a  föld  alatti  levelekhez  jutnak  s  ezt  fogyasztják.    A  föld  feletti  levél  lankad,  sárgul,  elpusztul.   A  kihúzott  hagyma  föld  alatti  leveleit  szétbontva  megtaláljuk  a  terepszínű  nyüveket.    Távoltartásuk  végett  már  április  végén  megkezdjük  ellenük  a  védekezést,  s  folytatjuk  májusban,  először  a  tövekhez  jutatott  Lindatox3  porral,  majd  Sinoratoxszal  vagy  Carbetoxszal.   Zöldhagymánkat  ne  permetezzük,  csal  a  nyári  és  őszi  felszedésű  hagymát.   A  mosodik  nemzedék  rajzása  junius  elején  kezdődik,  de  az  elhúzodó  rajzás  miatt  egész  hónapban  kell  folytatnunk  a  permetezést.   A  peronoszpóra  fertőzésre  május  elejétől  számíthatunk,  különösen  nedves,  csapadékos  időjárás  esetén.-   Ekkor  a  hagymalégy  elleni  kezeléssel  egy  időben,  vegyszerkeverékkel  védekezzünk  e  súlyos  betegség  fellépte  ellen  Zineb ,   Dithane M 45,  Orthocid  vegyszerek  valamelyikével.   Keverékünkhöz  a  lepergést  akadályozó,  tapadást  segítő,  Aracet,  Detersin  szereket  adjuk.   A  peronospóra  fertőzés  megelőzéséért  egész  nyáron,  minden  esőzés  után  permeteznünk  kell.  

A  gyümölcsösünkben  a  sziromhullatást  követő  időszak  növényvédelme  éppen  olyan  fontos,  mint  az  azelőtti.   Az  alma  lisztharmat  elleni  kezelése  csak  augusztus  végével  tekinthető  befejezetnek.    Ekkor  már  a  rügyekben  jövő  évre  meghúzodó  fertőzés  ellen  védekezünk.  Használjuk  a  Karathane,  Topsin  és  csak  legutolsósorban  a  Cosan  szuszpenzióját.    Mind  az  alma,  mind  a  körte  varasodása  ellen,  a  nyári  másodlagos  fertőzés  ellen  folyamatosan  kell  védekeznünk.   Május  végén  megjelenik  az  almamoly  első  nemzedéke,  de  rajzása  hetekig  eltarthat.   Mivel  permetezésünk  e  hosszú  időszakból  csak  1- 2  napon  eredményes.   A  Sinoratox 0,15 %,   Carbetox 0,4 %,  Decis 0,15 %,   Dipterex 0,15 %  eredményesen  rítkítja  a  befurakodni  kész  apró  hernyókat,  s  egyben  véd  a  levéltetveket,  levélbolhák,  takácsatkák  ellen  is.  A  kezelést  a  telyes  fedés  érdekében  10- 14  nap  múlva  meg  kell  ismételnünk.   A  második  nemzedék  rajzása  július  közepétől  várható,  de  a  két  nemzedék  korai  és  kései  rajzói  találkozhatnak  is !

A  kaliforniai  pajzstetű  nyári  nemzedékének  a  lárvái  juniusban  jelennek  meg  de  szétszéledésük  az  anyai  pajzs  alól  eltarthat  julius  végéig.   A  második  nemzedék  augusztusban  jelenik  meg.    E  két  nemzedék  olykor  nehezen  választható  el.  Ezért  tanácsos  Carbetoxos  kezeléssel  mindkettő  ellen  2- 2 -szer  permetezni.   A  körte  nyári  növényvédelme,  eltekintve  a  lisztharmattól,  amely  nem  körte  betegség,  az  alma  növényvédelmével  párhuzamos.   Néhány  sajátos  kártevő ( poloskaszagú  körtedarázs,  hamvas  körtelevéltetű,  körtebolha stb. )  ellen  az  almafánál  esedékes  permetezésekkel  egy  időben  a  körtét  kell  a   körtevarasodás  ellen  végzendő,  sziromhullást  követő  permetezéseket.   Ha  ezeket  elmulasztjuk,  az  első  esős  napok  után  ugrásszerüen  emelkedni  a  varasodásfertőzés.   Július  elejétől  e  veszély  csökken,   majd  ősz  elején  ismét  nő,  ezért  e kritikus  időszakbanfolytonosan  kell  permetezzünk ( Orthocid,  Dithane  m45 ).

Az  őszibarack  legjelentősebb  kártevője  a  keleti  gyümölcsmoly,  amely  ellen  május  közepétől  a  termés  betakarításáig  védekeznünk  kell,   mert  a  három  nemzedék  folyamatosan  követi  egymást.   A  10- 14  naponkénti  megismételt  kezelés  egyúttal  véd  a  barackmóly,  a  hamvas  és  fekete  levéltetű,  takácsatkák  ellen  is.   Előfordulhat  a  szilvapajzstetű  és  a  kaliforniai  pajzstetű.   E  kezelések  ellenük  is  védnek.    A  betegségek  közül  a  monillia  és  a  lisztharmat  fontosabbak.  Az  utóbbi  sziromhullás  után  egyszer,  majd  június  elejétől  szüretig  a  levél  és  hajtásfertőző  konidiumok,  a  belőlük  fejlődő  micéliumok  ellen  Fundazol,   Cosan,  vegyszerekkel  tíznaponként  kell  permetezni.   A  monillia  ellen  ismételten  permetezünk  Orthociddal.   A  kéregmoly  ellen  ( a  törzsből  vastagabb  ágakból  kiálló  bábingek  jelzik  jelenlétüket )  a  rajzást  követően  áztatásszerüen  permetezzünk  Triklofonnal.

A  kajszibarack  védelme  az  őszibarackéhoz  hasonló.   Veszélyes  betegségük  a gnomóniás  levélfoltosság  június  közepéig  kell  kezelnünk  fáinkat  elleneamely  a  monillia  ellen  is  védelmet  nyujt.  Ajánlott  vegyszerek  az Orthocid,  Captan,  Dithane m 45  (0,2 %.).

A  cseresznye  a  meggy.  A  cseresznye  leggyakoribb,  kártevője  a  cseresznyelégy.   Május  második  felében  rajzik,  ekkor  permetezük  először.   A  korai  fajtáknál  a  rövid  várakozási  idejü  Triclorfont  vagy  a  Decist  használjuk,  míg  a  kései  fajtáknál  csak  a  második  permetezés  legyen  kötelezően  Triclorfonnal(0,2 %).  elvégezve.   A  monilia  és  cilindroszporiumos  gyümölcs- levél  fertőzés  csapadékos  időjárás  esetén  gyarori.   Dithane M45  vagy  fundazol  az  ajánlott  vegyszerek.

A  szilva  közismerten  kellemetlen  károsítója  a  szilvamoly,  amely  ellen  már  május  közepétől  meg  kell  kezdenünk  a  küzdelmet.   Rajzása,  petézése,  a  lárvák  gyümölcsbe  hatolása  folyamatos,  június  elején,  közepén  éri  el  csúcsát.   Védekezőszerünk  elsősorban  a  Triklorfon,  Sevin,  Decis,  ezek  híányában  a  Sinoratox,  Carbetox  ismert  higítása.   A  második  nemzedék  augusztustól  rajzik.   Mivel  a  két  nemzedék  egybefolyik,  2- 2  permetezés  mindkettő  ellen  elengedhetetlen.   E  kezelések  egyben  védnek  a  hamvas  szilvalevéltetű,  kaliforniai  pajzstetű,  részben  takácsatkák  ellen  is.   A  betegségek  közül  a  polisztigmás  vörös  levélfoltosság,  a  klaszteroszporiumos  levéllyukacsosság  gyakoriak.   Május  közepétől  június  végéig  folytatjuk  ellenük  a  permetezést  Zinebbel 0,3 %.

A  dió  védelme  virágzás  után  is  kivánatos  lenne  a  két,  már  említett  betegsége  ellenOrthocid 0,2 %,  de  kivitelezése  a  fák  magassága  miatt  alig  sikeres.

A  szamóca  virágzása  után  a  szürkerothadás  elleni  permetezést  folytatjuk  Fundazollal  vagy  Folpettel.  Szüretkor  szedjük  fel  és  távolítsuk  el  a  penészbevonattal  borított  gyümölcsöt.

A  ribiszke  virágzása  után (május )  a  levélpirosító  és  kis  levéltetű  ellen,  május  végétől  a  rajzó  üvegszárnyú  ribiszkelepke  ellen ( a szüreti  kényszer  megszakítást  kivéve )  folyamamatosan  permetezzük  Carbetoxxal.   Egyútal  védekezünk  a  pajzstetvek,  köszmétearaszoló,  levéldarázs  ellen.   A  mikrosferállás  levélfoltosság  ellen  Captannal,  a  lisztharmat  ellen  Fundazollal,  Cosannal  védekezünk.

Az  egres  sziromhullása  után  lisztharmat  ellen  a  fenti  vegyszerekkel,  az  araszolóhernyók,  levéldarazsak  álhernyói  ellen  Sinoratoxszal  védekezünk.

A  szőlő  legmakacsabb  betegsége  a  peronoszpóra.  A  kezelés  kezdetének  pontos  rögzítése  igen  fontos.   Mivel  ennek  meghatározása  szakszerű  adategyeztetések  eredménye,  ajánljuk  a  kapcsolattartást  már  május  elejétől  a  körzeti  növényvédelmi  központal,  ahol  szívesen  tájékoztatnak  a  kezelés  kezdetének  időpontjáról.   Ez  általában  május  második  felére  esik.  Csapadékos,  meleg  tavasz  és  nyár  esetén  július  végéig  hetente  kell  megismételnünk  Turdacuprallal  0,4- 0,5 %.    A  lisztharmat  a  második  számú  ellenség.   Már  kisleveles  állapotban  ajánlatos  ellene  permetezni  és  a  szüretet  megelőző  egy  hónapig  nedvesíthető  kén 0,4 %- os,  vagy  a  Karathane o,1 %- os  hígításával  a  két  kezelést  párhuzamosan  végezni.  Ha  a  nyári  időjárás  csapadékosabb,  csökken  a  lisztharmat- veszély,  de  nő  a  szürkerothadás  fertőzés.   A  peronoszpóra  elleni  vegyszerek  egyben  ellene  is  védnek.  A  kártevők  közül  a  tarka  szőlőmoly,  a  nyerges  szőlőmoly  lárvát  már  május  elejétől  károsíthatnak.   A  Sinoratoxszal  ajánlott  kezelést  június  végén,  majd  augusztusban  kell  megismételnünk  a  nyerges  szőlőmoly  ellen,  míg  a  veszélyesebb  tarka  szőlőmoly  tömeges  rajzását  meg  kell  figyelnünk  ahhoz,  hogy  permetezésünk  hatásos  legyen.  A  borszőlő  permetezését  szüret  előtt  egy  hónappal  be  kell  fejeznünk,  a  csemegeszöllőt  szüret  előtt  tíz  nappal  is  permetezhetjük  a  szürke  és  fakórothadás  ellen  Captan  vagy  Folpet  típusú  vegyszerekkel.   Lisztharmat  ellen  szüretig  permetezhetünk.

•                                Nyárvégi  őszi  növényvédelmi  gondjaink

Ebben  az  időszakban (augusztustól  betakarításig )  a  vegyszeres  növényvédelem  csak  az  igen  rövid  várakozási  idejű ( 7 -10  nap )  vegyszerek  alkalmazására  szorítkozik.   Ebben  az  időszakban  elsősorban  a  későbbi  konyhakerti  növények  betegségei  és  kártevői  ellen  permetezhetünk.   A  káposztaféléket  súlyosan  károsító  káposztabagolylepke  hernyói,  a  burgonyavész  ellen  a  burgonyánál ( paradicsomnál ),  ahol  a  Ridomil,  Plusz 48 WP  0,25 %   használata  indokolt,  az  uborka  betegségek  ellen  a  Captannal stb..    Legfontosabb  szabály  az,  hogy  a  betakarításkor  ne  maradjon  növényi  hulladék  a  földön,  ezeket  el  kell  égetnünk.   A  tárolás  sikeréhez  tartozik  a  száraz  időben  való  betakarítás,  a  szűret,  amikor  növényeink  már  elérték  élettani  éretségüket.   Ehez ( pl.  a  hagyma  esetében )  néhány  napos  utóéréssel,  szárítással  segítsük  hozzá  növényeinket.   Hasonlóan  a  virághagymáinkat,  dáliatöveket  még  idejében ( fagy  előtt )  szedjük  ki,  vizsgáljuk  át,  kissé  szellőztessük,  s  csak  az  épeket  tároljuk  legfennebb  5...10°C- os  hőmérsékleten.

A  gyümölcsösben  hasonlóképpen  kell  megterveznünk  nyár  végi- őszi  permetezéseinket,  mivel  szükséges  még  néhány  betegség ( alma,  körte  varasodása,  a  csonthéjasoknál  a  monillia,  fakó  és  szürkerothadás  a  szőlőnél )  ellen  kezelnünk,  e  célra  a  rövid  várakozási  idejű  vegyszereket  használjuk.   Itt  is  gondunk  legyen  a  lehullott,  elhalt,  beteg  növényi  részek  összegyüjtése.    Nem  kell  elfeledkeznünk  a  szüret  utáni  vegyszeres  kezelésekről,  amelyek  az  áttelelő  rovarok,  gombaszaporító  képletek  ellen  irányulnak.   Nem  említettük  az  eddigiek  során  termesztett  növényeink  természetes  védelmezőit,  az  énekesmadarakat,  ragadozó  rovarokat,  a  rovarparazita  gombákat,  rovarokat,  békákat,  gyíkokat.    Arra  gondoltunk,  hogy  ezek  védelméről  máshol,  más  alkalommal  olvasóink  bővebben  olvastak.   Itt  csak  atz  szeretnők  hangsúlyozni,  hogy  sajnos,  növényvédelmi  vegyszereink  többsége  természetes  szövetségeseinket  sem  kiméli.   Ezért  minden  egyes  kezelést  alapos,  környezet-  és  egészségvédelmi  megfontolás  előzzön  meg.   Csak  az  előírt  vegyszeradaggal,  lehetőleg  reggel  vagy  este  prmetezzünk,  elkerülve  ezáltal  a  hasznos  élőlények ( pl.  beporzó )  csúcsforgalmának  idejét.

•               Tárolt  zöldségek  gyümölcsök  védelme.

A  termesztett  növények  vegetatív  vagy  szaporító  szerveinek  téli  tárolása  kettős  célt  szolgál :  egyrészt  a  következő  évi  termesztés  szaporító  tartalékait  megőrizni,  másrészt  a  téli  élelmiszer- ellátást.    Egyes  növények  csekély  nedvességtartalmuk  miatt ( gabonafélék,  borsó,  bab,  szója,  lencse )  a  külső  antibiotikus  hatásokkal  szemben  ellenállóbbak  mások ( hagyma,  burgonya,  gyökeresek,  káposzta,  gyümölcsök ) kevésbé.   Azért,  hogy  a  több  hónapi  tárolás  ideje  alatt  a  természetes  súlyveszteségen  kivül  elenyésző  legyen  a  veszteségünk,  csak  teljesen  érett (  de  nem  túlérett )  terményt  tároljunk,  s  köztük  sérült,  ütődött,  beteg  ne  legyen.    Idegen  anyag ( föld,  rovarok,  gyommagvak stb. )  nem  vegyülhet  tárolt  növényeinkkel,  ezért  előzetesen  át  kell  vizsgálnunk,  meg  kell  válogatnunk  azt,  amit  tárolni  akarunk,  a  raktározó  helyet  pedig  fertőtlenítenünk  kell.   E  célból  oltott  meszet, 2 %- os  formalinoldatot,  míg  rovarölőszerként  a   Carbetox 3%- os  hígítását  használjuk ( 40 cm³-t  m²- ként ).   Fertőtlenítjük  a  tárolóládákat,  polcokat  is.   Burgonyát,  gyökereseket,  hagymát,  káposztát  1m- nél  magasabb  rétegben  ne  rakjunk,  a  fagyveszély  elkerülésére  hagyjunk  25 - 30 cm  távolságot  a  faltól,  amely  közt  száraz  szalmával  töltünk  ki.   Nem  tárolhatunk  közvetlenül  az  ljzatra,  terményeink  alá  rácsot  teszünk,  ezáltal  biztosítva  az  egész  tömeg  szellőzését.   A  hőmérő ( s  lehetőleg  a  nedvességmérő )  nélkülözhetetlen  ellenőrző  műszerünk,  mert  a  tárolás  feltételeinek  megfelelően  kell  biztosítanunk  a  veszteségmentes  tárolást.    A  levegő  relativ  nedvességtartalmának  az  emelkedése  aktivizálhatja  a  kórokozókat  és  kártevőket,  csökkenése   a  termények   fonnyadásához,   száradásához  vezethet.   Táblázatba  van  foglalva  a  legfontosabb  raktározott  növényeink  tárolási  igényeit.

 A  táblázatból  az  is  látható  hogy  ugyanazon  a  helyen,  tehát  azonos  feltételek  mellett  nem  minden  növény  tárolható  azonos  eséllyel,  de  mert  a  család  saját  szükségleteire  többnyire  ugyanazon  a  helyen  kénytelen  tárolni,  általánosan  kielégítő  a  2 - 4 °C  hőmérséklet  és  a  80 - 90 % - os  relatív  nedvességtartalom.

A  nem  fogyasztásra  szánt  ültetőanyagot  szellős  helyen  tároljuk,  majd  ültetés  előtt  csávázzuk.   E  célra  alkalmas  vegyszerek  a  Captan  vagy  Zineb,  amelyből  1 kg  maghoz  1 - 2 g- - ot  adunk,  alaposan  összerázva  a  port  a  vetőmaggal.   Virághagymákat,  gumókat  nedves  csávázással  védjük  az  ültetőanyaggal  terjedő  betegségek  ellen.   Néhány  óráig  áztatjuk ( 1 - 2  óra,  de  legfennebb  fél  nap )  a  Topsin  0,1 % - os,  Captan  0,2 % -os,  Zineb  0,3 % - os  szuszpenziójában.