HÁZTÁJI NÖVÉNYVÉDELEM
A háztáji kisgazdaságok igen fontos szerepet töltenek be bármely ország mezőgazdasági termelésében. A viszonylag kis területek termelése intenzív, belterjes ; a nagyobb és jobb minőségű termelés jellemzi. A primőr zöldségek és gyümölcsök első hírmondói az ipari központok és városok piacán a kisgazdaságokból származnak. Ugyanakkor e kisgazdaságokat fokozottabban fenyegeti a kórokozó és kártevők fellépése következtében előálló mennyiségi és minőségi veszteség. Ezért a háztáji gazdaságok növényvédelme, bár közvetlen -ül a termelő érdeke, nemzetgazdaságok számára sem közömbös, és támogatják a termelőket a vegyszerek, permetező - porozógépek, valamint a szakértők tanácsadásának biztosításával. Mindenekelőtt a növényvédelmi tevékenység helyes gyakorlásához nélkülözhetetlen alapismeretekrőlszólunk s hangsúlyozzuk, hogy a vegyszeres növényvédelem, amelyet jelenleg csak kis mértékben helyetesíthetünk más eljárásokkal, nem szenyezheti környezetünket, terményeinket feleslegesen nagy adagok kijuttatásával, vagy indokolatlan permetezéssel. A környezetkímélő és gazdaságos növényvédelem a vegyszeres növényvédelem gyakorlatának alaptörvénye.
- Általános ismeretek
A növények az élővilág bonyolult táplálkozási hálózatában termelő szervezetek : szervetlen vegyületekből szerves vegyületeket állítanak elő a napfény - energia segítségével. Valamennyi fogyasztó szervezet léte a zöld növények fotoszintézise során keletkezett szerves anyag asszimilációjára épül. Szemben az autotróf táplálkozású zöld növényekkel, a hetetróf táplálkozású -- élősködő (parazita ) vírusok, baktériumok és gombák, valamint a növényevő állatok ( fonalférgek, atkák, rovarok, csigák, madarak, rágcsáló emlősök stb. ) emberi szempontból egyrészt kórokozók ( növényi betegségeket okozók ), másrészt kártevők, azaz táplálkozási vetélytársai az embernek. Ezért jelenlétük ellen küzdenünk kell a megművelt területeken, népességüket a kártételi szint alá kell szorítanunk. Közismert tény az is, hogy a termesztett növényfajtától eltérő, tehát más növény gyomnak számít, s ezek szintén csökkentik a lehetséges terméshozamot azáltal, hogy teret, vizet, tápanyagot, fényt vesznek el a velük szemben életképességben többnyire alulmaradó termesztett növényektől. A megszokottól eltérő fejlődésű, ízű stb. növény nemcsak az említett okok miatt senyvedhet. Igen gyakran a talaj hiányos vagy túlzott ásványi sótartalma (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, vas, kén stb ), avízhiány vagy víztöblet, a fény elégtelensége vagy erőssége, a hőmérséklet szélsőségei okoznak ún. élettani károsodást.
Növényeink védelme mindenekelőtt feltételezi a növényeink fejlődésmenetének ismeretét, mivel fejlődésük külömböző szakaszában környezeti igényük változó, a betegségek iránti fogékonyságuk külömböző. Ez azonban nem elég. Ismernünk kell a legfontosabb kórokozó és kártevők okozta tünetek sajátosságait, szervezetekbiológiáját, fejlődésmenetét. Csak így tudjuk meghatározni leküzdésük kedvező idejét, meghatározni az alkalmazandó vegyszert és vegyszeradagot, amely távol tartja (megelőző - védekezés ) illetve elpusztítja ( gyógyító _ védekezés ) a korokozókat E szervezetek nem mindig észlelhetőek (mikroszkopikus kicsinységűek, vagy éjszaka tevékenyek, estleg föld alatti életmódot folytatnak stb. ) ezért szükséges felismernünk az okozat láttán az okot, a korkép vagy kárkép alapján fel kell állítanunk a valószínű diagnózist. Mivel a védekezés eszköze a vegyszer, ill. a használatát lehetővé tevő gépek, némi elemi ismeretre ezekről is szükségünk van. A forgalomba hozatalukat hosszas laboratoriumi és a mezőgazdaságban évekig tartó kiprobálás előzte meg. Ezt azért hangsúlyozzuk, hogy bízzunk az ajánlott adag hatásosságában. A vegyszertöbblet nem pusztítja hatásosabban a célba vett szervezetet ! Másrészt környezetünket túlterhelyük vegyszerrel -- sőt, elősegítjük az alalmazott vegyszerre ellenálló szervezetek kialakulását. Mérgezési fokuk alapján négy vegyszercsoport létezzik. A lakosság számára csak a gyengén mérgező ( kék színnel jelölt ) és az alig mérgező ( fekete színnel jelölt ) III. ill. IV. csoportba tartozó vegyszerek használata engedélyezett. Ne probáljunk kerülő úton I. (piros ) ill. II. ( zöld )csoportba tartozó vegyszerekhez jutni ! Saját magunk, családunk, háziállataink egészségét, sőt életét kockáztatjuk, s növényvédelmi hasznuk sem nagyobb. Avegyszer növényvédelmi értékét nem a meleg vérű élőlényekre gyakorolt mérgező hatása határozza meg !
- Növényvédelmi naptár
Termesztett növényeink mind vegetációs idejüköt, mind rendszertani helyüket tekintve igen sokfélék. Évelők, egyévesek, kétévesek, lágy és fásszárúak, s ta-lán nincs egyetlen olyan rendszertani csoport sem, ahonnan ne lehetne említeni étkezési, ipari, gyógy- és dísznövényt. A mi éghajlati feltételeink között a fás szárú évelő növények télen nyugalmi időszakban vannak, élettevékenységük nagymértékben csökken, majd tavasszal a tárolt tartaléktápanyagok mozgosításával újra kizöldülnek, virágoznak, termést hoznak. De az egyéves növények is felkészülnek a tavaszra : termésük, magvak a csírát körülvevő tápláló szövetben mozgosítható tápanyagot tárol. A zordabb időszak átvészeléséhez mi is segítséget nyújtunk növényeinknek.
Növényeink védelme a nyugalmi időszakban . Kivéve az állandóan tenyésztő szobai és üvegházi növényeket , valamint az örökzöld fenyőféléket termesztett növényünk a téli hőmérséleti -- ezzel kapcsolatban a kedvezőtlen vízfelvételek között nem képes sem növekedni, sem szaporodni. A téli időjárási feltézelek ugyan a mikroorganizmusokat és kártevőköt szintén nyugalomba kényszerítik, de csak tavasszig, amikor újra szaporodóképesek lesznek, a kórokozók az áttelelő spórákból, micéliumokból, a rovarok a telet átvészelő petékből, lárvákból, bábokból kikelnek, a talajba rejtőzött bogarak előbújnak. A tárolóhelyeken kialakult magasabb hőmérséklet, nagyobb páratartalom már ez idő alatt is életre keltheti ellenségeinket s a tárolt magvakat, vegetatív szaporító szerveket károsítja.
A gyümölcsfák védelme lombhullatástól rügypattanásig.(november- március ). Lombhullás után a vegyszer nélküli növényápolás következik. Az almafák lisztharmattal fertőzött hajtásvégeit, az almafa, körtefa varasodás fertőzte ágait, a fán maradt múmia - gyümölcsöket a szilvafáról, alma- és körtefáról le kell vágni, el kell égetni. A vastagabb ágakat, a törzset drótkefével takarítjuk, eltávolítva ezáltal a kéregrepedések alatt meghúzódó rovarlárvákat, petéket, gyírítve a pajzstetvek számát is. A lehullott száraz levelek elégetésével az itt áttelelő gombákat ( varasodás, szilva levélvörös foltossága stb. ) távolítjuk el, a nagy téli hernyófészekben az aranyfaru lepke apró lárvái telelnek. Ezeket is le kell vágni, el kell égetni. Tavasszal, március folyamán, a várható rügypattanás előtt egy honappal kerül sor a tél végi lemosó permetezésre. A felső ágaktól a törzs aljáig haladó permetezés gyíríti a kaliforniai pajzstetű lárváit, a sodrómolyok már korán károsító lárváit, a levéltetvek, levélbolhák, takácsatkák fekete, sárga és vöröses petéinek tömegét. Ajánlott vegyszerek a Polybar 6% szuszpenziója, az Aoalecarbetox 2,5 %- os emulziója, a téli hígitású mészkénlé. A szőlő metszését követően a szőlőilonca hernyoinak, a szőlőmoly bábjainak, aperonoszpóra és lisztharmat fertőzés mérséklésére a 6 %- os Polibar ajánlható. Kertünk díszbokrait, fáit a több gazdanövényes pajzstetvek, a gombabetegségek ellen ugyanekkor bőven permetezzük a több irányban ható mészkénlével, Polybarral.
Tavasz a kiskertben. Növényvédelmi teendők március - áprilisben. A veteményeskertben ebben az időszakban a melegigényes és hosszú tenyészidejű növények előnevelése ( palántanevelés ), a magágy előkészítése a vetésre és a vetésre ideje van. A sikeres palántanevelés fontos feltétele a melegágy, fóliasátor, hidegágy talajának a fertőtlenítése, rovartalanítása. Tehát talajkezelést végzünk. A gombás megbetegedések ( palántadőlés korokozói 9 ellen a Fundazol 0,1 %-os, Captan 75 0,5 %-os hígítása jó. Vetés előtt 4 -5 nappal öntözzük meg a magágyat, de ez a kezelés ( a biztosabb hatásért ) keléskor megísmételhető. A rovarkártevők ellen ( lótücsökre gondolunk elsősorban ) eredményes vegyszer nincs nálunk forgalomban. A cinkfoszfid Zintan nevű egérméreg jó, amelyet veszélyessége miatt e célra nem ajánlunk. A talajba süllyesztett konzervdoboz - csapda véleményünk szerint nem ad kielégítő eredményt. A vegyszerek közül a Basudin 5G hatásos valamennyi talajkártevő ellen, amelyből 10 négyzetméternyi területrovartalanításra 3 g-ot számítsunk. Vetés előtt 5 -10 nappal a szemcséket 5 -10 cm mélyen forgassuk be a talajba, kevés vízzel öntözzük meg a talajt s foliával takarjuk.
A meztelen csígák ,ellenük a Metaldehid nevű csalétek alkalmazhatók. Az esti órákban a melegágy legmelegebb és nedvesebb résein egy kartonlapra helyezünk 5 -6 darab szemcsét, egy darab rongyal letakarjuk, s a fénykerülő csigát a csalétek illata odavonzza. Reggelre a csalétek közelében számos csigatetemet láthatunk. A sörcsabda is használatos ( bádogdobozba kevés sört teszünk, s ezt szájadékig a talajba sülyesztjük ). Ennek illata is vonza a csígát, de a leginkább kedvelt fejes saláta is sopk csígát gyüjthet maga köré, amelyek megsemisítése már a mi feladatunk.
A palánta nevelés sikeres lehet már csak a termasztési szabályok betartásával ( kellő öntözés, szelőztetés, beteg növények kiselejtezése stb. ), s itt meg kell említenünk azt, hogy eszközeink, kezünk fertétlenítése ( 2,5 %-osformalinoldat, 1,5 %- os rézgálicoldat ) egyike a fontos megelőző szabályoknak. Minden ovatosságunk mellett előfordulhat a palántadőllés ( a gyökér nyaki része elvékonyodik, megbarnul, a növények csenevész, majd ledől ). A beteg növényeket el kell távolítanunk és a talajt, valamint az ép növényeket meg kell öntöznünk a Zineb 0,5 % -os Turdacuprál 0,3 % -os, Dithane M 45 0,2 % -os, Orthocid 0,2 %- os higításával ( 2,5 liter oldat m2- ként ), amely vegyszerek bármelyike egyúttal véd a káposztafélék ilyenkor is fellépő peronpszpórája ellen. Kiültetés előtt a vírusokat terjesztő levéltetvek ellen a Siromatoxxot ( 0,1% ) használjuk. A vírusos megbetegedések ellen fölözött tej és víz 1:1 arányú keverékének a kipermetezésével is védekezhetünk. E keverék vékony bevonatot képez a sebhelyeken, akadályként a kórokozók útjában ( a paradicsom, paprika kétszeri kezelést igényel ). A szabadföldbe történő vetés előtt, a külömböző, talajban áttelelő kártevők ( pajorok, drótférgek, bagolylepke lárvák stb. ) ellen célszerű talajrovartalanítást végeznünk. E célra a legalkalmasabb a Lindotax 3 por, amelyből 0,2 - 0,5 kg- ot számíthatunk egy árnyi területre. A port be kell dolgoznunk a talajba.
A szobai dísznövényeink a többé- kevésbé állandó életfeltételek miatt alig érzékelik az évszakok változását. Mégis, ha minden feltételt sikerült biztosítanunk is számukra, előfordulhat részleges vagy teljes pusztulásuk. Ha meggyőződtünk arról, hogy a rendellenességek nem élettani eredetüek, derítsük ki, kórokozó vagy kártevő okozza a károsodást. A tünetekből következtethetünk erre. Ha a föld feletti rész egészségesnek látszik, de a növény mégis pusztul akkor a gyökeret támadó baktériumok, gombák, fonalférgek, rovarlárvák az okozók. Ebben az esetben ritkán menthető meg a növény. A károsodást megelőzendő, ajánlatos a talajt fertőtlenítenünk a Topsin, Fundazol 0,1 %- os hígításával, de még eredményesebb a földkeverék előzetes fertőtlenítése gőzzel vagy 2,5 %- os formalinnal, esetleg 2 %- os bordói lével ( 3 héttel az ültetés előtt ).Aföld feletti részek megbetegedésének igen sok oka lehet. A betegségek általában szabályos vagy szabálytalan foltokként jelennek meg, majd terjednek. Ha e foltokat nem a levélfonákon felfedezhető takács atkák, levéltetvek, üvegházi molytetvek okozzák ( ellenük bármely rovarölő szer használható -- de a molytetvek általában ellenállóbbak ), akkor gombás betegségről lehet szó. Ha lisztharmat az okozó (pl. begoniánál ), a nedvesíthető kén ( 0,4 %) ajánlott, ha egyéb, Captan, ( 0,2 %.), Zineb (0,3 %, Dithane M45 (0,2% ) egyaránt jó.
A gyümölcsösben virágzást megelőző időszak, illetve a virágzás kezdete esik ezekre a hónapokra. Igen fontos az almafa rügypattanás utáni kezelése lisztharmat ellen, mert ennek a gombának a micéliumjai a még alkalmazható a téli hígitásu mészkénlé, amely egyúttal a pajzstetvek takácsaták és varasodás ellen is véd. Alacsony hőmérsékleten a mészkénlé helyett jó hatású a Karathane vagy a nálunk elérhetőbb Cosan 0,7 %- os szuszpenziója. Lisztharmatra különösen érzékenyek a Jonáthán, Török Bálint, Ananász, Renett, Sárga Szépvirágú fajták. Valamelyes eredményt csak a virágzásig legalább kétszer elvégzett, sőt a virágzáskór is megismételtkezelést hoz. A lisztharmat elleni második kezeléskor párhuzamosan a varasodás ellen is kezelűnk. A Dithan M45 0,2 % , fundazol0,1 % ajánlott.Ha fundazolt használunk akén fölösleges. A bogárkártevők a bimbólikasztó bogárral jelentkeznek legkorábban. Ahol sok van permeteznünk kell ellene. A levél tetvek téli tojásaikból már rügyfakadáskpr kikelnek, a takácsatkák zöme piros bimbós állapottól károsít. De a nagy és kis téli araszoló, valamint több rügysodró moly áttelelő hernyoi is korai kártevők. A zsenge bimbók lerágásával helyrehozhatatlan károkat okoznak. Gyírítik számukat Sinoratox0,1 % Carbetox 0,4 %, Dipterex 0,2%.A körtefát nem fertőzi a lisztharmat. De annál veszélyesebb a varasodás, amely ellen rügyfakadás után kezdjük meg a védekezést és juniusig rendszeresen folytatnunk kell. Határosak az előbbi említett réztartalmu vegyszerek, jó a Dithane is, kevésbé a Captan. A fertőzés veszélye virágzás után fokozódik. Ekkor a réztartalmú vegyszereket Dithane M45 0,2 % , Orthafaltan 0,3%, Manconzeb 0,2 % szerekkel helyetesítjük. Rovarölő szerekkek csak fehérbimbós állapotig kezeljük körtefáinkat a sodrómolyok, levélbolhák, araszló hernyók ellen Ddipterexszel 0,1 %. Ujabban elterjedt a Decis és Fastac használata, amelynek nagy előnye az, hogy kevés 0,125 % kell belőlle és az, hogy nem mérgező a melegvérűekre. Az őszibarack legveszélyesebb betegségei a tafrinás levélfodrosodás és a klaszterosporiumos levéllyukacsosodás. Ezek ellen rügyfakadás után,pirosbimbós állapotban, majd virágzáskór sziromhullás uttezünkán permetezünk. Az első alkalommal Turdacuprollal 0,2%, Captannal0,2%, A zsenge leveleket a vörös rügysodró moly, a fekete és zöld őszibarack levéltetőű, az áttelelő hernyók rágják, szívják. A triclorfon tipusú vegyszerek 0,2 % ajánlottak.
A kajszibarack károsítói elleni védekezés az előbbi mintára történik. Uralkodó betegségek a monillia és a levéllyukasodás, kártevők közül a sodromólyok. Virágzásig két kezelés javasolt.
A cseresznye és meggy uralkodó betegségei a monillia és a levéllyukasodás, míg a leggyakoribb kártevőik a fekete levéltetvek, a sodrómolyok és a araszolóhernyók. A betegségek megelőzésére virágzás előtt két permetezést végzünk Dithaneval, Orthociddal, Orthofaltannal 0,2 %, e fungícidek valamelyikéhez keverjünk Sinoratoxot 0,1 % a kártevők ellen. Hangsúlyozottan fontos a meggy virágzás alatti ( lehetőleg kétszeri ) permetezése a monillia ellen ! A réztartalmú vegyszerek kivételével bármelyik fungicid alkalmas. Csapadékos tavaszok után e permetezések nélkül olyan lehet a meggyfánk, mintha leforrázták volna.
A szilva legelterjettebb betegségei a monillia, levéllyukasodás, a termés táskásodása, a polisztigmás vörösfoltosság a levélen. E betegségek ellen a réztartalmú szerek már ismert hígítását ajánljuk. poloskaszagú szilvadarázs virágzás idején petézik. Ha a csészeleveleken barnuló foltokat látunk, biztosak lehetünk jelenlétében. Ellene valamint a hamvas szilvalevéltetű és takácsatkák ellen a Sinoratox, Carbetox ismert hígításai ajánlottak.
A dió növényvédelmére ritkán kerül sor, pedig két gyakori betegsége ( gnomóniás levélfoltosság, baktériumos levél- és gyümölcsfoltosság ) a termésben is nagy kárt tehet. Érdemes tehát permetezni ( virágzásig legalább kétszer ) a Turdacuprallal 0,3 %.
A szamóca betegségei a mikoszferellás, fabreás, zynthiás levélfoltosság, majd virágzás kezdetén a szürkerothadás tartós fellépte, míg a kártevők közül a szamóca sodrómoly, a fekete levéltetű, meztelen csigák említhetők. Virágzásig kétszer Orthociddal 0,2 %, Fundazollal 0,1 %, ha van kártevő, Sinoratox hozzáadásával kezeljük epreseinket. Virágzáskor minden permetezést beszüntetünk !
A ribiszke április végéig elvirágzik. Vizsgáljuk meg ezelőtt vesszőket , vágjuk le, égessük el azokat, amelyekben az űvegszárnyú ribiszkelepke fehér lárvája van. A hernyót a vessző kis kerek nyilása közelében ( ha a hajtást kettévágjuk ) megtaláljuk. Gyakori ugyan a lisztharmat, levélfoltosságok, de a növénynél károsítóbbak a rovarok ( a levéldarázs, levélpirosító levéltetű, sodrómolyok ). Ellenük virágzás előtt Sinoratoxszal 0,1 % védekezzünk. A fekete ribiszkén gyakori lisztharmat ellen Cosan 0,4 % ajánlott.
Az egres gyakoribb károsítója a lisztharmat, ellene virágzás előtt háromszor permetezzünk Cosannal 0,4 %, az előforduló levéltetvek, köszmétearaszoló, levéldarázs sokszor tarrágással pusztító lárvái ellen Sinoretoxszal, Carbetoxxal permetezünk.
A szőlő rügyduzzadásával egy időben megjelenik a szőlőilonca moly, amely ellen, mint rügykártevő ellen, védekeznünk kell. Vele egy időben előfordulhat a kendermag bogár, a gubacsatka, levélatka. Május elejéig, tehát kisleveles állapotig kétszer permetezzünk ezek ellen a Sinoratoxal 0,1 % vagy Carbetoxal 0,4 %.
Május-június-július... rendszeres védekezés a minőségi - mennyiségi terméshozamért ! Ezekben a hónapokban már valamennyi konyhakerti növényünk szabadföldben van Ha az időjárás szeszélyei ellen alíg védhetjük meg őket, fokozottabban kell figyelnünk a kórokozókra és a kártevőkre, amelyek együttes támadása csökentheti eddigi tevékenységünk eredményét.
A káposztafélék ( káposzta, retek, karfiol, karalábé ) korai kártevői a földibolhák, amelyek tűszurásszerű lyukakat rágnak a levelekbe. Lindatox 3 port szórunk növényeinkre, arra is ügyelve ( a hónapos retek esetében ), hogy szedés előtt 3 héttel ne porozzunk. Májusban a káposzták gyökerében ( aretektestben is ) a káposztalégy fehér nyüvei rágnak. Ellenük a palántálás után egy héttel Lindatox porral ( 100m2- re 20- 25 dkg ) védekezzünk, tudva azt, hogy a legyek petéiket a gyökérnyakon helyezik el. Bár ennek a kártevőnek további 1- 2 nemzedéke van, kártételük inkább az első nemzedéknél nyilvánvaló.Júniusban néhány bagolylepkefaj hernyói, a fehér és nagy káposztalepke és a káposzta levéltetű károsítanak. Védekezésünk akkor hatásos, ha a kikelő fiatal hernyók még egy csoportban vannak, illetve megjelennek a szürke viaszporral borított levéltetű- telepek. Sinoratox 0,1 %, Triclorfon 0,2 % alkalmazható ellenük, s nedvesítőszert keverünk a permethez. A meleg, párás, esős időjárás kedvez a peronoszpóra terjedésének. Ha ilyen a nyarunk, előzük meg a betegséget a Zineb 0,2 %, Orthocid 0,2 % permetével hozzáadva nedvesítőszert (Aracet, Detersin 0,2 %, amely a viaszas levelekről a lepergést megakadályozza. Júliusban a fenti károsítók ellen ismételten permeteznünk kell.
A burgonyafélék ( paradicsom, kékparadicsom vagy padlizsán, paprika, burgonya ) kora nyári védelmének visszatérő gondja a burgonyabogár elleni védekezés, amely május elejétől kezdődik ( amikor a telelő bogarak előjönnek ), és akár szeptemberig eltarthat. Mihelyt a bogarak megjelenése tömegessé válik ( május vége felé ), permetezzünk az áttelelő bogarak ellen. Használható vegyszer a Lindatox3, a PEB-Lindan, de több helyen már ezekkel szemben ellenálló populációk alakultak ki. Ezekben az esetekben a Triclofon 0,2 %- ban, Oltitox 0,1 %- ban alkalmazható, de kitűnő eredménnyel alkalmazható, de kitűnő eredménnyel jár a Decis ( 0,05 ) kipermetezése. Kezelésünket másodszor a fiatal lárvák ellen ismételjük meg. Júliusban megjelenik a második nemzedék. A bogarak ellen újra permeteznünk kell. A levéltetvek ellen indokolt kezelés, elsősorban azért, mert vírusgazdák. Ha tömeges megjelenésük megelőzi a burgonyabogárét, külön védekezzünk ellenük a Sinoratoxal. Aburgonyafélék legveszedelmesebb betegsége a burgonyavész. Az első fertőzött leveleket ( alevél fonákján a fehér gombafolt látható ) június közepe táján ( csapadékos időjárás esetén ) találjuk. Ettől kezdve rohamosan terjedhet. Csak a megelőző védekezés eredményes. Ajánlott vegyszerek a Turdakuprál0.5 _%, DithanM45 0,2 %, Zineb 0,4 %. A Ridomil ( 0,2- 0,25 % ) magában vagy gyárilag a rézoxikloriddal keverten felszívódó és azinnali hatású ( kontact ) gombaölő szer. Mintegy két heti védetséget biztosít. Néhány más betegség ( alternária, baktériumos hervadás, kolletotrikumos termésfoltosodás és rothadás ) alkalmilag komoly károkat okoznak, de a vész elleni védekezés ezeket is visszaszorítja.
A hüvelyesek ( bab, borsó ) vetőmagjának egészségessége már eleve biztosít néhány, maggal terjedő betegség távolmaradásáról, illetve enyhébb fertőzésről. Ilyen kórokozók a baktériumos zsírfoltosság és hervadás a koletrihumos foltosság, amelyeket a csávázás gyengít. A Lindatoxal történő csávázást a zsizsikek ellen szintén szükséges
A borsót virágzás előtt egxszer ormányosbogarak ellen, majd virágzás után az akácmoly és a borsózsi lárvái ellen kezeljük Triclorfonnal 0,2 %. Ugyanakkor az aszkehitás levélfoltosság ellen ismételten kell kezelnünk június folyamán. Két héttel a szedés előtt beszüntetjük a permetezést. A szárazborsó zsizsikes magvait elégetjük. A babot kelése után kezeljük a baktériumos paszulyvész és fenesedés ellen 1 %- os bordói lével vagy 0,3- os Turdakaprollal. Ezt a kezelést június és július folyamán 10 -14 naponként megismételjük. Amikor a babhüvely érni kezd ( július végén ) megjelenhet a zsizsik. Triclorfonnal 0,2 % permetezzük. Ezekről a bokrokról ne szedjünk zöld- vagy kifejtő babot ! a levéltetvek június elejétől tömegesen lepik el a bab szárát. Bármelyik eddig ajánlott rovarölő szer pusztítja őket.
A gyökérzöldségekkel kevesebb védelmi gondunk van. Gyakrabban megjelenő betegség a lisztharmat. Megelőzése kéntartalmú vegyszerekkel Cosan 0,4 % történik. A szeptóriás levélfoltosság a zeller betegsége. Kivédhetjük Zinebbel vagy orthofannal.
A kobakosok ( uborka, dinnye, tök ) betegségei közül legáltalánosabb és rohamosan pusztító az uborka szögletes levélfoltossága. Már június elejétől meg kell kezdenünk ellene a preventív védekezést 1 %- os bordói lével, 0, 5 % Turdacaprollal. A csapadékos időjárás kedvez a betegség terjedésében. Az ilyen időjárás ugyancsak kedvez a peronoszporáknak és a mézgás varasodásnak. Ezek ellen hatékony a Captan 0,2 %, Zineb 0,4 %. Július végén a száraz, meleg évjáratokban a lisztharmat gyakoribb. Ellene a Fundazol 0,06 %- os, a Cosan 0,3 %- os permetleve véd.
A dinnyeféléket a kolletrihumos termésfoltosság már indaképződéstől károsíthatja. Ekkor, valamint a június végén esedékes terméskötéskor Zineb, orthocid, vegyszerekkel permetezzünk. Ha a nyár eleje, közepe csapadékos, a fertőzés veszélye július végén is fennáll. A kártevők közül a takácsatkák a veszélyes károsítók, a levél fonákján pókhálószerű szövedékeik között élnek, szívják a levélnedvet. Ellenük a Pol-Akaritoxot 0,2 %, Sintoxot 0,2 % ajánlatos.
A hagyma, fokhagyma védelme két fontos károsító, a hagymalégy és a peronoszpora távoltartására összpontosul. hagymalégy első nemzedékének a rajzása már április végén megkezdődhet. Kártétele feltünő a csapadékban szegény években. A házilégyhez hasonló légy tavasszal helyezi el petéjit a hagyma levelei közé, ahonnan a fehér nyüvek a föld alatti levelekhez jutnak s ezt fogyasztják. A föld feletti levél lankad, sárgul, elpusztul. A kihúzott hagyma föld alatti leveleit szétbontva megtaláljuk a terepszínű nyüveket. Távoltartásuk végett már április végén megkezdjük ellenük a védekezést, s folytatjuk májusban, először a tövekhez jutatott Lindatox3 porral, majd Sinoratoxszal vagy Carbetoxszal. Zöldhagymánkat ne permetezzük, csal a nyári és őszi felszedésű hagymát. A mosodik nemzedék rajzása junius elején kezdődik, de az elhúzodó rajzás miatt egész hónapban kell folytatnunk a permetezést. A peronoszpóra fertőzésre május elejétől számíthatunk, különösen nedves, csapadékos időjárás esetén.- Ekkor a hagymalégy elleni kezeléssel egy időben, vegyszerkeverékkel védekezzünk e súlyos betegség fellépte ellen Zineb , Dithane M 45, Orthocid vegyszerek valamelyikével. Keverékünkhöz a lepergést akadályozó, tapadást segítő, Aracet, Detersin szereket adjuk. A peronospóra fertőzés megelőzéséért egész nyáron, minden esőzés után permeteznünk kell.
A gyümölcsösünkben a sziromhullatást követő időszak növényvédelme éppen olyan fontos, mint az azelőtti. Az alma lisztharmat elleni kezelése csak augusztus végével tekinthető befejezetnek. Ekkor már a rügyekben jövő évre meghúzodó fertőzés ellen védekezünk. Használjuk a Karathane, Topsin és csak legutolsósorban a Cosan szuszpenzióját. Mind az alma, mind a körte varasodása ellen, a nyári másodlagos fertőzés ellen folyamatosan kell védekeznünk. Május végén megjelenik az almamoly első nemzedéke, de rajzása hetekig eltarthat. Mivel permetezésünk e hosszú időszakból csak 1- 2 napon eredményes. A Sinoratox 0,15 %, Carbetox 0,4 %, Decis 0,15 %, Dipterex 0,15 % eredményesen rítkítja a befurakodni kész apró hernyókat, s egyben véd a levéltetveket, levélbolhák, takácsatkák ellen is. A kezelést a telyes fedés érdekében 10- 14 nap múlva meg kell ismételnünk. A második nemzedék rajzása július közepétől várható, de a két nemzedék korai és kései rajzói találkozhatnak is !
A kaliforniai pajzstetű nyári nemzedékének a lárvái juniusban jelennek meg de szétszéledésük az anyai pajzs alól eltarthat julius végéig. A második nemzedék augusztusban jelenik meg. E két nemzedék olykor nehezen választható el. Ezért tanácsos Carbetoxos kezeléssel mindkettő ellen 2- 2 -szer permetezni. A körte nyári növényvédelme, eltekintve a lisztharmattól, amely nem körte betegség, az alma növényvédelmével párhuzamos. Néhány sajátos kártevő ( poloskaszagú körtedarázs, hamvas körtelevéltetű, körtebolha stb. ) ellen az almafánál esedékes permetezésekkel egy időben a körtét kell a körtevarasodás ellen végzendő, sziromhullást követő permetezéseket. Ha ezeket elmulasztjuk, az első esős napok után ugrásszerüen emelkedni a varasodásfertőzés. Július elejétől e veszély csökken, majd ősz elején ismét nő, ezért e kritikus időszakbanfolytonosan kell permetezzünk ( Orthocid, Dithane m45 ).
Az őszibarack legjelentősebb kártevője a keleti gyümölcsmoly, amely ellen május közepétől a termés betakarításáig védekeznünk kell, mert a három nemzedék folyamatosan követi egymást. A 10- 14 naponkénti megismételt kezelés egyúttal véd a barackmóly, a hamvas és fekete levéltetű, takácsatkák ellen is. Előfordulhat a szilvapajzstetű és a kaliforniai pajzstetű. E kezelések ellenük is védnek. A betegségek közül a monillia és a lisztharmat fontosabbak. Az utóbbi sziromhullás után egyszer, majd június elejétől szüretig a levél és hajtásfertőző konidiumok, a belőlük fejlődő micéliumok ellen Fundazol, Cosan, vegyszerekkel tíznaponként kell permetezni. A monillia ellen ismételten permetezünk Orthociddal. A kéregmoly ellen ( a törzsből vastagabb ágakból kiálló bábingek jelzik jelenlétüket ) a rajzást követően áztatásszerüen permetezzünk Triklofonnal.
A kajszibarack védelme az őszibarackéhoz hasonló. Veszélyes betegségük a gnomóniás levélfoltosság június közepéig kell kezelnünk fáinkat elleneamely a monillia ellen is védelmet nyujt. Ajánlott vegyszerek az Orthocid, Captan, Dithane m 45 (0,2 %.).
A cseresznye a meggy. A cseresznye leggyakoribb, kártevője a cseresznyelégy. Május második felében rajzik, ekkor permetezük először. A korai fajtáknál a rövid várakozási idejü Triclorfont vagy a Decist használjuk, míg a kései fajtáknál csak a második permetezés legyen kötelezően Triclorfonnal(0,2 %). elvégezve. A monilia és cilindroszporiumos gyümölcs- levél fertőzés csapadékos időjárás esetén gyarori. Dithane M45 vagy fundazol az ajánlott vegyszerek.
A szilva közismerten kellemetlen károsítója a szilvamoly, amely ellen már május közepétől meg kell kezdenünk a küzdelmet. Rajzása, petézése, a lárvák gyümölcsbe hatolása folyamatos, június elején, közepén éri el csúcsát. Védekezőszerünk elsősorban a Triklorfon, Sevin, Decis, ezek híányában a Sinoratox, Carbetox ismert higítása. A második nemzedék augusztustól rajzik. Mivel a két nemzedék egybefolyik, 2- 2 permetezés mindkettő ellen elengedhetetlen. E kezelések egyben védnek a hamvas szilvalevéltetű, kaliforniai pajzstetű, részben takácsatkák ellen is. A betegségek közül a polisztigmás vörös levélfoltosság, a klaszteroszporiumos levéllyukacsosság gyakoriak. Május közepétől június végéig folytatjuk ellenük a permetezést Zinebbel 0,3 %.
A dió védelme virágzás után is kivánatos lenne a két, már említett betegsége ellenOrthocid 0,2 %, de kivitelezése a fák magassága miatt alig sikeres.
A szamóca virágzása után a szürkerothadás elleni permetezést folytatjuk Fundazollal vagy Folpettel. Szüretkor szedjük fel és távolítsuk el a penészbevonattal borított gyümölcsöt.
A ribiszke virágzása után (május ) a levélpirosító és kis levéltetű ellen, május végétől a rajzó üvegszárnyú ribiszkelepke ellen ( a szüreti kényszer megszakítást kivéve ) folyamamatosan permetezzük Carbetoxxal. Egyútal védekezünk a pajzstetvek, köszmétearaszoló, levéldarázs ellen. A mikrosferállás levélfoltosság ellen Captannal, a lisztharmat ellen Fundazollal, Cosannal védekezünk.
Az egres sziromhullása után lisztharmat ellen a fenti vegyszerekkel, az araszolóhernyók, levéldarazsak álhernyói ellen Sinoratoxszal védekezünk.
A szőlő legmakacsabb betegsége a peronoszpóra. A kezelés kezdetének pontos rögzítése igen fontos. Mivel ennek meghatározása szakszerű adategyeztetések eredménye, ajánljuk a kapcsolattartást már május elejétől a körzeti növényvédelmi központal, ahol szívesen tájékoztatnak a kezelés kezdetének időpontjáról. Ez általában május második felére esik. Csapadékos, meleg tavasz és nyár esetén július végéig hetente kell megismételnünk Turdacuprallal 0,4- 0,5 %. A lisztharmat a második számú ellenség. Már kisleveles állapotban ajánlatos ellene permetezni és a szüretet megelőző egy hónapig nedvesíthető kén 0,4 %- os, vagy a Karathane o,1 %- os hígításával a két kezelést párhuzamosan végezni. Ha a nyári időjárás csapadékosabb, csökken a lisztharmat- veszély, de nő a szürkerothadás fertőzés. A peronoszpóra elleni vegyszerek egyben ellene is védnek. A kártevők közül a tarka szőlőmoly, a nyerges szőlőmoly lárvát már május elejétől károsíthatnak. A Sinoratoxszal ajánlott kezelést június végén, majd augusztusban kell megismételnünk a nyerges szőlőmoly ellen, míg a veszélyesebb tarka szőlőmoly tömeges rajzását meg kell figyelnünk ahhoz, hogy permetezésünk hatásos legyen. A borszőlő permetezését szüret előtt egy hónappal be kell fejeznünk, a csemegeszöllőt szüret előtt tíz nappal is permetezhetjük a szürke és fakórothadás ellen Captan vagy Folpet típusú vegyszerekkel. Lisztharmat ellen szüretig permetezhetünk.
- Nyárvégi őszi növényvédelmi gondjaink
Ebben az időszakban (augusztustól betakarításig ) a vegyszeres növényvédelem csak az igen rövid várakozási idejű ( 7 -10 nap ) vegyszerek alkalmazására szorítkozik. Ebben az időszakban elsősorban a későbbi konyhakerti növények betegségei és kártevői ellen permetezhetünk. A káposztaféléket súlyosan károsító káposztabagolylepke hernyói, a burgonyavész ellen a burgonyánál ( paradicsomnál ), ahol a Ridomil, Plusz 48 WP 0,25 % használata indokolt, az uborka betegségek ellen a Captannal stb.. Legfontosabb szabály az, hogy a betakarításkor ne maradjon növényi hulladék a földön, ezeket el kell égetnünk. A tárolás sikeréhez tartozik a száraz időben való betakarítás, a szűret, amikor növényeink már elérték élettani éretségüket. Ehez ( pl. a hagyma esetében ) néhány napos utóéréssel, szárítással segítsük hozzá növényeinket. Hasonlóan a virághagymáinkat, dáliatöveket még idejében ( fagy előtt ) szedjük ki, vizsgáljuk át, kissé szellőztessük, s csak az épeket tároljuk legfennebb 5...10°C- os hőmérsékleten.
A gyümölcsösben hasonlóképpen kell megterveznünk nyár végi- őszi permetezéseinket, mivel szükséges még néhány betegség ( alma, körte varasodása, a csonthéjasoknál a monillia, fakó és szürkerothadás a szőlőnél ) ellen kezelnünk, e célra a rövid várakozási idejű vegyszereket használjuk. Itt is gondunk legyen a lehullott, elhalt, beteg növényi részek összegyüjtése. Nem kell elfeledkeznünk a szüret utáni vegyszeres kezelésekről, amelyek az áttelelő rovarok, gombaszaporító képletek ellen irányulnak. Nem említettük az eddigiek során termesztett növényeink természetes védelmezőit, az énekesmadarakat, ragadozó rovarokat, a rovarparazita gombákat, rovarokat, békákat, gyíkokat. Arra gondoltunk, hogy ezek védelméről máshol, más alkalommal olvasóink bővebben olvastak. Itt csak atz szeretnők hangsúlyozni, hogy sajnos, növényvédelmi vegyszereink többsége természetes szövetségeseinket sem kiméli. Ezért minden egyes kezelést alapos, környezet- és egészségvédelmi megfontolás előzzön meg. Csak az előírt vegyszeradaggal, lehetőleg reggel vagy este prmetezzünk, elkerülve ezáltal a hasznos élőlények ( pl. beporzó ) csúcsforgalmának idejét.
- Tárolt zöldségek gyümölcsök védelme.
A termesztett növények vegetatív vagy szaporító szerveinek téli tárolása kettős célt szolgál : egyrészt a következő évi termesztés szaporító tartalékait megőrizni, másrészt a téli élelmiszer- ellátást. Egyes növények csekély nedvességtartalmuk miatt ( gabonafélék, borsó, bab, szója, lencse ) a külső antibiotikus hatásokkal szemben ellenállóbbak mások ( hagyma, burgonya, gyökeresek, káposzta, gyümölcsök ) kevésbé. Azért, hogy a több hónapi tárolás ideje alatt a természetes súlyveszteségen kivül elenyésző legyen a veszteségünk, csak teljesen érett ( de nem túlérett ) terményt tároljunk, s köztük sérült, ütődött, beteg ne legyen. Idegen anyag ( föld, rovarok, gyommagvak stb. ) nem vegyülhet tárolt növényeinkkel, ezért előzetesen át kell vizsgálnunk, meg kell válogatnunk azt, amit tárolni akarunk, a raktározó helyet pedig fertőtlenítenünk kell. E célból oltott meszet, 2 %- os formalinoldatot, míg rovarölőszerként a Carbetox 3%- os hígítását használjuk ( 40 cm3-t m2- ként ). Fertőtlenítjük a tárolóládákat, polcokat is. Burgonyát, gyökereseket, hagymát, káposztát 1m- nél magasabb rétegben ne rakjunk, a fagyveszély elkerülésére hagyjunk 25 - 30 cm távolságot a faltól, amely közt száraz szalmával töltünk ki. Nem tárolhatunk közvetlenül az ljzatra, terményeink alá rácsot teszünk, ezáltal biztosítva az egész tömeg szellőzését. A hőmérő ( s lehetőleg a nedvességmérő ) nélkülözhetetlen ellenőrző műszerünk, mert a tárolás feltételeinek megfelelően kell biztosítanunk a veszteségmentes tárolást. A levegő relativ nedvességtartalmának az emelkedése aktivizálhatja a kórokozókat és kártevőket, csökkenése a termények fonnyadásához, száradásához vezethet. Táblázatba van foglalva a legfontosabb raktározott növényeink tárolási igényeit.
Növény |
Hőmérséklet ° C |
Relativ nedvesség tartalom | Tárolhatóság- időtartalom | Fagyáspont |
Burgonya | 4 -5 | 80 -85 | 4 -8 hónap | - 0,5 |
Hagyma | -1,5 - 0 | 70 | 5 - 8 | - 0,5 |
Sárga répa | -1 | 90 - 95 | 4 - 6 | - 2,2 |
Körte | - 0,5 | 90 | 3 - 6 | - 1,2 |
Alma | 3 - 4 | 88 - 92 | 3 - 6 | - 2 |
A táblázatból az is látható hogy ugyanazon a helyen, tehát azonos feltételek mellett nem minden növény tárolható azonos eséllyel, de mert a család saját szükségleteire többnyire ugyanazon a helyen kénytelen tárolni, általánosan kielégítő a 2 - 4 °C hőmérséklet és a 80 - 90 % - os relatív nedvességtartalom.
A nem fogyasztásra szánt ültetőanyagot szellős helyen tároljuk, majd ültetés előtt csávázzuk. E célra alkalmas vegyszerek a Captan vagy Zineb, amelyből 1 kg maghoz 1 - 2 g- - ot adunk, alaposan összerázva a port a vetőmaggal. Virághagymákat, gumókat nedves csávázással védjük az ültetőanyaggal terjedő betegségek ellen. Néhány óráig áztatjuk ( 1 - 2 óra, de legfennebb fél nap ) a Topsin 0,1 % - os, Captan 0,2 % -os, Zineb 0,3 % - os szuszpenziójában.