Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FÖLDALATTI TÁJAKON.

 

Földalatti  tájak,  sziklák  ölébe  zárt  ösvények  csodálatos  világába  utazunk  most. -  Oda  ahová  sohasem  süt  be  a  napfény,  ahol  a  kő  és  a  víz  könyörtelen    harca  folyik  a  szívbénító  csöndben,  láthatatlanul  és  megfoghatatlanul...

  •       Ponor  sziklavára  felé

 

Ezeket  előrebocsátva  vegyük  most  röviden  számban  a hazai(Romániai )  barlangok  hosszú  sorát.   Kezdjük  talán  a  Nyugati  Kárpátokkal,  amelynek  triász-  és  júrakori  mészkövei  azok,  amelynek  talán  a  legtöbb  és  legérdekesebb  barlangokat  rejtik  magukban.   Feltárásuk  az  elmúlt  század  második  felében  kezdődött  meg  jórészt  fáradságot  nem  ismerő  természetjárók  munkája  nyomán,  főképpen  azonban Czárán  Gyula  lelkes  és  áldozatos  bihari  útjai  során.   Ő  volt  az  ,  aki  Jádvölgy  barlangjainak,  valamint  a  Szamosbazár  karsztvidékének  feltárásával  erre  a  tájra  terelte  szakemberek  figyelmét.     Később,  most  már  tudományos  szempontból,  Emil  Racovita  és  René  Jeanell  veszik  számba,  főképpen  a  Bihar  hegység  barlangvilágát,  élükön  a  világhírű scarisoarai  jégbarlangokkal,  a  Girda  Seaca,  a   Muntele  Batrina  és  a  Padis  karsztvidékével  együtt.   Az  un.  Padis - Ponor  endoreikus  medence  56  negyzetkilométert  kitevő  területével  ma  kontinensünk  egyik  legimpozánsabb  karsztvidéke,  olyan  tudományos  érdekességekkel  éstermészeti  szépségekkel,  amelyek  méltóvá  teszik  a  tájat  arra,  hogy  a  Retyezát  után  második  nemzeti  parkunkká  legyen.    Méreteiben  legimpozánsabb  a  Ponor  természetes  sziklavára,  gigászi  méretű  kőüstjei  földalatti  vizrendszerének  csodálatos  hálozata.   250 méter  mély  hatalmas  kőüst  tátong  alattunk.   Könnyü  párát  sodor,  tépdes  odalent  a  szél.   Amikor  pedig  őszidőn  ködöt  kavar  ez  a  félelmetes  boszorkánykonyha,  fehér  sötétségbe  burkolozzik  tőle  a  fél  havas.  300  méter  mély  és  mintegy  ezer  méter  átmérőjü  medencerendszer  ez,  mely  világviszonylatban  is  talán  egyedülálló  sziklaláncolatot  foglal  magába.  Az  első,  a  méreteiben  is   legnagyobb,  impozáns  portáléval  nyilik  a  másodikba,  ahová  különben  csak  egy  kétszáz  méter  hosszú  szikla - algúton  át  juthatunk    be.   A  sziklaküszöb  amelyik  ebből  nyilik,   átvezeti  a  természetjárót  a  harmadik,, cirkusz " -  ban  dübörgő  földalatti  patak  medrében.  Ha leereszkedünk  ide,  Dante  poklának  megelevenedett  díszleteit  látjuk  magunk  előtt.   Felhőket  súroló  sziklaszálak   súroló  sziklaszálak  érnek  itt  össze  a  fejünk  fölött.  Azt  hisszük  a  következő  pillanatban  reánk  is  omlanak.  Aztán  egy  hatvan  méter  magas  diadalív  alatt  áthaladva,  elnyel  bennünköt.   Hádész  földalatti  birodalma.   Ha  pedig  barlangkutató  felszerelésünk  is  van,  úgy  két  kilométeren  át  követhetjük  a  mitológiai  Styx  folyót,  mely  nem  kevesebb  mint  14  szépséges  földalatti  tavon  át  folytatja  útját  a  hegyek  gyomrában.  A  híres  csodavárnak  feltárásával  fedezték  fel  aztán  itt  a  Fekete  és  Iker  barlangokat,  a  Fekete  Körös  völgyében  viszont  a  Sighistel  völgy  barlangvilágát.   

   

 

  •   Királyerdő  karsztja

 

 

Speológiai  szempontból  mégis  legigéretesebbnek  bizonyult  a  Sebes  Körös  völgye,  pontosabban  a  Királyerdő  karsztvidéke.   Itt  van  a  nagyközönség  által  talán  legjobban  ismert  Révi,  de  a  Tízfalusi  határban  lévő  ,,Vénember  barlang"  is  csak  úgy  mint  a  Lesului  völgy  karsztvidéke  és  a  bizony  alaposan  tönkretett  Meziádi  barlang  is.   Legnevezetesebb  mégis  ebben  a  masszívumban  a  Sonkolyos  melletti  ,, Szelek  barlangja ",  mely  16  kilométert  meghaladó  hosszával  Romániába  az  első,  világviszonylatban  pedig  a  15.  helyen  áll.  Felfedezése  és  feltárása  a  Bagaméri  Béla  vezette  amatőr  kutatócsoport  érdeme.   1957- et  írtak,  amikor  Bagaméri  mérnök,  Bodea  Dumitru  öreg  bányász  útmutatása  nyomán,  rábukkant  a  ,, Szelek  odujára ",  arra  a  sziklaüregre  ,melyegy  nem  várt  óriási  barlangrendszerré  szélesedett  ki,  és  amelynek  összefoglaló  leírását  Moravek  László  tanár  készítette  el.  Ennek  nyomán  szeretnők  ismertetni  azt  a  nagyszerű  munkát,  amely  az  amatőr  barlangkutatók  érdeme  és  amely  nem  csupán  speológus  rekordokat  döntögetett  hosszú  éveken  át,  de  a  tudományt  is  számos  újdonsággal  gazdagította.   A  barlang - írja  Moravek  László  tájékoztatójában - a földtörténeti  középkor,  túlnyomóan  triász  mészköveiben  fejlődött  ki.  A  későbbi  nagy  kéregmozgások  alakíthatták  ki  a  jól  észlelhető  ferde  törésvonalat,  mely  aztán  meghatározta  a  barlang  fő  járatainak  irányát.  A   Szelek  barlangja a   tektonikusan  preformált  emeletes  barlangrendszerek  jellegzetes  példája,  vizes  járatai,  első  emelete  és  egyes,  valószinüleg  harmadik  emeleti  színtnek  megfelelő  járatai,  csak  szakaszokban  ismertek. . . .  A  járatok  sokhelyen  beláthatatlan  magasságba  nyúlnak  fel,   máshol  nagy  nyolcasokat  képezve  keresztezik  egymást  és  szakadnak  össze  hatalmas  termekbe.   Talátunk  bonyolult  szakadékrendszereket  és  kilométeres  nagyságrendű  többszintű  mellékjáratokat,  amelyek  sajátos  térbeli  elhelyezkedésének  kialakulását  ma  már  igen  nehéz  megmagyarázni.

  •        Földalatti  kronika

 

És  ha  krónikaszerüen  tekintjük  át  a  Szelek  barlangjának  felfedezését  kitünik,  milyen  áldozatos  munkát  végeztek  azok  a  fiatalok,  akik  szabad  napjaik  összegyüjtésével  kuporgatták  össze  a  kutatásokhoz  szüksége4s  időalapot,  s  akik  összesporolt  pénzüket  is  ebbe  a  szép  és  nemes  válalkozásba  fektették.   Az  1957- bentörtént  felfedezés  után  a  szorgos  és  talán  kevésbé  látványos,  de  annál  eredményesebb   kutatómunka  következett.   1958- ban  Gábor  Ferenc,  egy  bizonyos  lélekszorító  kürtön  keresztül  feljut  a  barlang  első  emeletére.   A  kolozsvári  Barlangtani  Intézet  speológus  táborozás  formájában  folytatja  az  emeleti  járatok  feltárását,  majd  1959- ben  a  Vasas  sportegyesület  alpinistái,  illetve  a  hadsereg  hegymászói,  Emilián  Cristea  érdemes  sportmesterrel  az  élén,  újabb  többszáz  méteres  szakasszal  bővítik  a  Szelek  barlangjának  tájait.  Ugyancsak  1959- ben  készül  el  a  barlang  első  térképe  is   1960- ban   és  1961- ben  nem  csupán  a  feltárás  folytatódik,  de  a  barlang  bejárata  is.   A  következő  években  sem  pihennek  a  barlangkutatók,  Viehmann  József  és   Bagaméri  Béla  vezetésével,  egy  öttagú  csapat  újabb  400  métert  hodít  meg,  majd  egy  szifon  vakmerő  átúszásával  további  száz  méterekkel  bővül  a ,,vérn-  élküli  hódítás ".   A  barlang  feltárt  területének  hossza  így  már  6000 méter.   1963- tól  1965- ig  felszinen  folyik  tovább  a  kutatás  a  ,,Szelek "feltételezett  vizgyüjtőterületének  tisztázására.   1966- ban  alakul  meg  a  kolozsvári  alpinisták  barlangkutatók  köre,  amely  egyre  szervezettebb  módon  folytatja  a  hatalmas  földalatti  üregrendszer  ostromát.   Bányai  Károly  és  Szilágyi  Árpád  felfedezik  az  emeleti  feljáró  közelében  lévő  ii.  és  iii.  szinten  lévő  ,, Május 1 "  járatot,  mely  különleges  cseppkőalakulatokkal  kedvesksdik  a  látogatóknak.   Erre  az  időpontra  esik  a  több  mint  1  kilométer  hosszú  és  igen  bonyolult  lefutású  ,,November 7 "  járat  meghódítása  is.  A  barlang  hossza  ekkor  már  8900  méter....   1967- től  már  úgy  számol  be  a  barlang  kronikája,  mint  a  ,, nagy  eredmények "  évéről.   Roham  és  kisegíttőcsapatok  látványos  sikereket  hoznak :  Bagaméri  csoport  a  ,,Díszterem "  újabb  járatait  tárja  fel,   míg  a  Fábián - Moravek  kettős  a  Rotáridsz- ágat  csatolya  az  ismert  területekhez.   Az   eredmény : 10 300 méter.   Aztán  csak  úgy  mellékesen  bejárt  folyosókkal  együtt  11 150 .   Augusztusban  indul  a  döntő  roham,  az  eddig  leküzdhetetlennek  tartott  ,, végponti  omlás"   ellen.   Az  ,,áttörést "  a  Kőmüves- Moravek- Bányai  trió  végezte.   Több  mint1200  méter  nyílt  meg  előttük  s  csak  fáradság  no  meg  a  karbidhiány  kényszeríti  őket  a  visszavonulásra.   Akkor  a  barlang  járatainak  a    hossza  már  csaknem  14  kilométerre  növekedett,  de  közben  elérték  a  16  kilométert  is.   Persze,  mire  e  sorok  napvilágot  látnak,  talán  már  18  kilométerről  beszélnek.     Mert  a  barlangosok  fáradhatatlan  emberek   Ezt  bizonyítja  az  is,  hogy  szívesen  ,, csak  úgy  mellékesen"  felfedezik  hazánk (Románia )  harmadik  jégbarlangját,  a  Vladeasa  közelében  lévő  ,,Fehér  köveknél "   Ugyanis  igen  érdekes  és  értékes  kövületek  is  kerültek  napvilágra,  különösen  a  Varfurásul  barlangból,   ahol  megtalálták  a  jégkorszakban  élt  óriás  termetű  barlangi  medve  praclijának  lenyomatát  is.   Különösen  az  egyik  igen  mély  aknabarlang  keltette  fel  a  szakemberek  figyelmét,  hiszen  benne  rengeteg  diluviális  ősállat,  pontosabban  ősemlős  csontja  hever

  •     Jegesbarlangok - csepkőmúzeumok

 

Persze,  a  Szelek  barlangjával  még  nem  merült  ki  a  Bihar  hegység  speleológiai  leltára.   Lehetetlen  nem  szólni  a  Scarisoarai  jégbarlangról,  mely  mindössze  1200  méteres  tengerszint  fölötti  magasságban  40 45000  köbméter  jeget  rejteget  magában,  s  amelynek  tudományos  felfedezése  Emil  Racovita  nevéhez  fűződik.   Késő,  1947- ben,  tanítványai  folytatják  a  feltáró  munkát  s  18  méteres  jégfalon  leereszkedve  újabb  jeges  és  cseppköves  járatokat  tárnak  itt  fel.   Pop  Emil  akadémikus  segítségével  a  virágpor  analízise  során  megállapítják  az  ős- jég  is :  3000  év...   A  Bánáti  hegység  földalatti  csodavilága  tárul  elénk  akkor,  ha  a  Comarnici  barlangba  megyünk,  melyet  dr.  Balogh  Ernő  neves  és  ismertetett  tudományos  szempontból  is.  Védett  barlangjaink  sorába  tartozik  a  Déli  Kárpátokban  lévő  Tecuri  karsztvidék  földalatti  tája  is.   Rendkivül  szép,  színes  csepkőképződményei  azok,  amelyek  a  leginkább  említést  érdemelnek.   A  híres  vörösterem  bíbor  cseppkőtapétáival  nyújt  otthont  egy  igen  ritka  barlangi  élőlénynek,  a  fedeles  szárnyú  rovarok  közé  tartozó  Soprhrocheata  dacicának  is.    A  Mehedinti  mészkőfennsík karsztvidékének  gyöngye  a  Gura  Plaiului  barlang,  mely  nem  csupán  kőgyertyáival  és  kőcsipke  drapériáival  ejt  bámulatba,  de  egy  szintén  igen  ritka  rovarfajtával,  a  barlanglakó  Tismannellával  is.  Ugyanehhez  a  karszthoz  tartozik  a  Tapolnica,  mely  a  ,,Szelek "  után  hazánk  második  leghoszabb  barlangja  lett.   Négyemeletes  járatai  vannak,  s  tavak,  cseppkőbaldachinok,  barlangi  gyöngyök  és  impozáns  kőgyertyák  díszítik  járatait,  óriás  termeit,  sziklafülkéit.   Ugyancsak  a  Déli  Kárpátok,  pontosabban  az  Oltec  folyócska  völgye  rejti  magában  a  Fehérnép  barlangot,  valamint  az  őslénytani  szempontból  olyan  nevezetes  Csoklovinai  és  Ohabai  barlangokat  is.   A  Fehérnép  barlang  villanyvilágításával  lehetővé  teszi  a  látogató  számára  azt,  hogy  elgyönyörködhessen  a  ,,Csodák  termében ",  valamint  a  barlangi  medvék  valóságos  temetőjében  is,  ahol  ezerszámra  hevernek  ennek  az  impozáns  méretű  szörnyetegnek  a  csontjai.   De  előkerültek  innen  a  barlangi  oroszlánnak,  óriás  szarvasnak,  bölénynek  és  mammutnak  a  csontjai  is,  továbbá  a  csiszolatlan  kőkorszak  emberének  szerszámai.   A  Bucegi  hegységben  lévő  barlangok ( a  Pestera  Ialomicioarei )  már  átvezetnek  benünket  a  Keleti  Kárpátokon,  ahol  a  Hagymás  mészkőtömbje  rejteget  magában  nagyobb  karsztvidéket.   Különösen  érdekes  itt  a  Pestera  Tausoarelor,  mely  a  Radnai  havasok  Birlea  elnevezésű  csúcsa  alatt  van,  nem  is  tulságosan  nagy  mészkőtömbben.   Bár  hossza  csupán  5 km,  mélysége  350 méter,  a  hazai  barlangok  terén  rekordot  jelent.  Virágokat  utánzó  gipszkristályai,  valamint  paleoklimatologiai  érdekességei  miatt  szerepel  a  törvény  védte  barlangok  sorában.  A  Székelyföld  barlangjai  közül  a  Homoródalmási  érdemel  említést,  de  ezen  a   területen  is  van  még  sok  feltárnivaló  a  földalatti  örvények  nyomán. 

  •         Speleo- epológus

 

Amint  az  elmondottakból  is  kitűnt,  a  barlangok  régmúlt  geológiai  idők  eleven  kövületeit  őrzik,  de  megtaláljuk  bennük  őslények  csontjait,  emberősünk  maradványait  is.   Régészek  és paleon- tológusok  kutatják  sötétjüket,  de  rövidesen  orvosok  vezette  gyógybarlangok  is  kiépülnek  majd.   Mert  a  földalatti  világ  egyenletes  hőmérséklete  és  nedvessége,  gombaspórákkal  teli  levegője  nem  egy  légzőszervi  betegség  esetében  igen  jó  hatású.  A  karsztos  területek  szinte  kimerülhetetlen  vízkészlete  ma  már  a  nemzetgazdaság  egyik  jelentős  tételét  jelenti,  főképpen  az  ipari  víz  és  hidrocsentrálék  ellátása  terén.   A  barlangkutatók  korunkban  az  egyetlen  olyan  földi  tájat  nyújtja  nekünk,  ahol  ember  még  nem  járt,  ahol  a  felfedezés  öröme  vár  még  speológusokra.   Végezetrül  csak  annyit,  hogy  a  barlangok  örök  csendjükkel,  sötétségükkel,  magányukkal,  kiváló  űrszimulátoroknak  bizonyultak.    Ők  jelentik  ma  nekünk  Csönd  herceg  birodalmát,  a  csöndét,  amelyet  csak  a  lehulló  vízcseppek  örök  metronomja  mér  évmilliók  óta,  megállás  nélkül,  szakadatlanul.

 

                                                                                                                           DR.  XÁNTUS  JÁNOS  jegyzeteiből.