FÖLDALATTI TÁJAKON.
Földalatti tájak, sziklák ölébe zárt ösvények csodálatos világába utazunk most. - Oda ahová sohasem süt be a napfény, ahol a kő és a víz könyörtelen harca folyik a szívbénító csöndben, láthatatlanul és megfoghatatlanul...
- Ponor sziklavára felé
Ezeket előrebocsátva vegyük most röviden számban a hazai(Romániai ) barlangok hosszú sorát. Kezdjük talán a Nyugati Kárpátokkal, amelynek triász- és júrakori mészkövei azok, amelynek talán a legtöbb és legérdekesebb barlangokat rejtik magukban. Feltárásuk az elmúlt század második felében kezdődött meg jórészt fáradságot nem ismerő természetjárók munkája nyomán, főképpen azonban Czárán Gyula lelkes és áldozatos bihari útjai során. Ő volt az , aki Jádvölgy barlangjainak, valamint a Szamosbazár karsztvidékének feltárásával erre a tájra terelte szakemberek figyelmét. Később, most már tudományos szempontból, Emil Racovita és René Jeanell veszik számba, főképpen a Bihar hegység barlangvilágát, élükön a világhírű scarisoarai jégbarlangokkal, a Girda Seaca, a Muntele Batrina és a Padis karsztvidékével együtt. Az un. Padis - Ponor endoreikus medence 56 negyzetkilométert kitevő területével ma kontinensünk egyik legimpozánsabb karsztvidéke, olyan tudományos érdekességekkel éstermészeti szépségekkel, amelyek méltóvá teszik a tájat arra, hogy a Retyezát után második nemzeti parkunkká legyen. Méreteiben legimpozánsabb a Ponor természetes sziklavára, gigászi méretű kőüstjei földalatti vizrendszerének csodálatos hálozata. 250 méter mély hatalmas kőüst tátong alattunk. Könnyü párát sodor, tépdes odalent a szél. Amikor pedig őszidőn ködöt kavar ez a félelmetes boszorkánykonyha, fehér sötétségbe burkolozzik tőle a fél havas. 300 méter mély és mintegy ezer méter átmérőjü medencerendszer ez, mely világviszonylatban is talán egyedülálló sziklaláncolatot foglal magába. Az első, a méreteiben is legnagyobb, impozáns portáléval nyilik a másodikba, ahová különben csak egy kétszáz méter hosszú szikla - algúton át juthatunk be. A sziklaküszöb amelyik ebből nyilik, átvezeti a természetjárót a harmadik,, cirkusz " - ban dübörgő földalatti patak medrében. Ha leereszkedünk ide, Dante poklának megelevenedett díszleteit látjuk magunk előtt. Felhőket súroló sziklaszálak súroló sziklaszálak érnek itt össze a fejünk fölött. Azt hisszük a következő pillanatban reánk is omlanak. Aztán egy hatvan méter magas diadalív alatt áthaladva, elnyel bennünköt. Hádész földalatti birodalma. Ha pedig barlangkutató felszerelésünk is van, úgy két kilométeren át követhetjük a mitológiai Styx folyót, mely nem kevesebb mint 14 szépséges földalatti tavon át folytatja útját a hegyek gyomrában. A híres csodavárnak feltárásával fedezték fel aztán itt a Fekete és Iker barlangokat, a Fekete Körös völgyében viszont a Sighistel völgy barlangvilágát.
- Királyerdő karsztja
Speológiai szempontból mégis legigéretesebbnek bizonyult a Sebes Körös völgye, pontosabban a Királyerdő karsztvidéke. Itt van a nagyközönség által talán legjobban ismert Révi, de a Tízfalusi határban lévő ,,Vénember barlang" is csak úgy mint a Lesului völgy karsztvidéke és a bizony alaposan tönkretett Meziádi barlang is. Legnevezetesebb mégis ebben a masszívumban a Sonkolyos melletti ,, Szelek barlangja ", mely 16 kilométert meghaladó hosszával Romániába az első, világviszonylatban pedig a 15. helyen áll. Felfedezése és feltárása a Bagaméri Béla vezette amatőr kutatócsoport érdeme. 1957- et írtak, amikor Bagaméri mérnök, Bodea Dumitru öreg bányász útmutatása nyomán, rábukkant a ,, Szelek odujára ", arra a sziklaüregre ,melyegy nem várt óriási barlangrendszerré szélesedett ki, és amelynek összefoglaló leírását Moravek László tanár készítette el. Ennek nyomán szeretnők ismertetni azt a nagyszerű munkát, amely az amatőr barlangkutatók érdeme és amely nem csupán speológus rekordokat döntögetett hosszú éveken át, de a tudományt is számos újdonsággal gazdagította. A barlang - írja Moravek László tájékoztatójában - a földtörténeti középkor, túlnyomóan triász mészköveiben fejlődött ki. A későbbi nagy kéregmozgások alakíthatták ki a jól észlelhető ferde törésvonalat, mely aztán meghatározta a barlang fő járatainak irányát. A Szelek barlangja a tektonikusan preformált emeletes barlangrendszerek jellegzetes példája, vizes járatai, első emelete és egyes, valószinüleg harmadik emeleti színtnek megfelelő járatai, csak szakaszokban ismertek. . . . A járatok sokhelyen beláthatatlan magasságba nyúlnak fel, máshol nagy nyolcasokat képezve keresztezik egymást és szakadnak össze hatalmas termekbe. Talátunk bonyolult szakadékrendszereket és kilométeres nagyságrendű többszintű mellékjáratokat, amelyek sajátos térbeli elhelyezkedésének kialakulását ma már igen nehéz megmagyarázni.
- Földalatti kronika
És ha krónikaszerüen tekintjük át a Szelek barlangjának felfedezését kitünik, milyen áldozatos munkát végeztek azok a fiatalok, akik szabad napjaik összegyüjtésével kuporgatták össze a kutatásokhoz szüksége4s időalapot, s akik összesporolt pénzüket is ebbe a szép és nemes válalkozásba fektették. Az 1957- bentörtént felfedezés után a szorgos és talán kevésbé látványos, de annál eredményesebb kutatómunka következett. 1958- ban Gábor Ferenc, egy bizonyos lélekszorító kürtön keresztül feljut a barlang első emeletére. A kolozsvári Barlangtani Intézet speológus táborozás formájában folytatja az emeleti járatok feltárását, majd 1959- ben a Vasas sportegyesület alpinistái, illetve a hadsereg hegymászói, Emilián Cristea érdemes sportmesterrel az élén, újabb többszáz méteres szakasszal bővítik a Szelek barlangjának tájait. Ugyancsak 1959- ben készül el a barlang első térképe is 1960- ban és 1961- ben nem csupán a feltárás folytatódik, de a barlang bejárata is. A következő években sem pihennek a barlangkutatók, Viehmann József és Bagaméri Béla vezetésével, egy öttagú csapat újabb 400 métert hodít meg, majd egy szifon vakmerő átúszásával további száz méterekkel bővül a ,,vérn- élküli hódítás ". A barlang feltárt területének hossza így már 6000 méter. 1963- tól 1965- ig felszinen folyik tovább a kutatás a ,,Szelek "feltételezett vizgyüjtőterületének tisztázására. 1966- ban alakul meg a kolozsvári alpinisták barlangkutatók köre, amely egyre szervezettebb módon folytatja a hatalmas földalatti üregrendszer ostromát. Bányai Károly és Szilágyi Árpád felfedezik az emeleti feljáró közelében lévő ii. és iii. szinten lévő ,, Május 1 " járatot, mely különleges cseppkőalakulatokkal kedvesksdik a látogatóknak. Erre az időpontra esik a több mint 1 kilométer hosszú és igen bonyolult lefutású ,,November 7 " járat meghódítása is. A barlang hossza ekkor már 8900 méter.... 1967- től már úgy számol be a barlang kronikája, mint a ,, nagy eredmények " évéről. Roham és kisegíttőcsapatok látványos sikereket hoznak : Bagaméri csoport a ,,Díszterem " újabb járatait tárja fel, míg a Fábián - Moravek kettős a Rotáridsz- ágat csatolya az ismert területekhez. Az eredmény : 10 300 méter. Aztán csak úgy mellékesen bejárt folyosókkal együtt 11 150 . Augusztusban indul a döntő roham, az eddig leküzdhetetlennek tartott ,, végponti omlás" ellen. Az ,,áttörést " a Kőmüves- Moravek- Bányai trió végezte. Több mint1200 méter nyílt meg előttük s csak fáradság no meg a karbidhiány kényszeríti őket a visszavonulásra. Akkor a barlang járatainak a hossza már csaknem 14 kilométerre növekedett, de közben elérték a 16 kilométert is. Persze, mire e sorok napvilágot látnak, talán már 18 kilométerről beszélnek. Mert a barlangosok fáradhatatlan emberek Ezt bizonyítja az is, hogy szívesen ,, csak úgy mellékesen" felfedezik hazánk (Románia ) harmadik jégbarlangját, a Vladeasa közelében lévő ,,Fehér köveknél " Ugyanis igen érdekes és értékes kövületek is kerültek napvilágra, különösen a Varfurásul barlangból, ahol megtalálták a jégkorszakban élt óriás termetű barlangi medve praclijának lenyomatát is. Különösen az egyik igen mély aknabarlang keltette fel a szakemberek figyelmét, hiszen benne rengeteg diluviális ősállat, pontosabban ősemlős csontja hever
- Jegesbarlangok - csepkőmúzeumok
Persze, a Szelek barlangjával még nem merült ki a Bihar hegység speleológiai leltára. Lehetetlen nem szólni a Scarisoarai jégbarlangról, mely mindössze 1200 méteres tengerszint fölötti magasságban 40 45000 köbméter jeget rejteget magában, s amelynek tudományos felfedezése Emil Racovita nevéhez fűződik. Késő, 1947- ben, tanítványai folytatják a feltáró munkát s 18 méteres jégfalon leereszkedve újabb jeges és cseppköves járatokat tárnak itt fel. Pop Emil akadémikus segítségével a virágpor analízise során megállapítják az ős- jég is : 3000 év... A Bánáti hegység földalatti csodavilága tárul elénk akkor, ha a Comarnici barlangba megyünk, melyet dr. Balogh Ernő neves és ismertetett tudományos szempontból is. Védett barlangjaink sorába tartozik a Déli Kárpátokban lévő Tecuri karsztvidék földalatti tája is. Rendkivül szép, színes csepkőképződményei azok, amelyek a leginkább említést érdemelnek. A híres vörösterem bíbor cseppkőtapétáival nyújt otthont egy igen ritka barlangi élőlénynek, a fedeles szárnyú rovarok közé tartozó Soprhrocheata dacicának is. A Mehedinti mészkőfennsík karsztvidékének gyöngye a Gura Plaiului barlang, mely nem csupán kőgyertyáival és kőcsipke drapériáival ejt bámulatba, de egy szintén igen ritka rovarfajtával, a barlanglakó Tismannellával is. Ugyanehhez a karszthoz tartozik a Tapolnica, mely a ,,Szelek " után hazánk második leghoszabb barlangja lett. Négyemeletes járatai vannak, s tavak, cseppkőbaldachinok, barlangi gyöngyök és impozáns kőgyertyák díszítik járatait, óriás termeit, sziklafülkéit. Ugyancsak a Déli Kárpátok, pontosabban az Oltec folyócska völgye rejti magában a Fehérnép barlangot, valamint az őslénytani szempontból olyan nevezetes Csoklovinai és Ohabai barlangokat is. A Fehérnép barlang villanyvilágításával lehetővé teszi a látogató számára azt, hogy elgyönyörködhessen a ,,Csodák termében ", valamint a barlangi medvék valóságos temetőjében is, ahol ezerszámra hevernek ennek az impozáns méretű szörnyetegnek a csontjai. De előkerültek innen a barlangi oroszlánnak, óriás szarvasnak, bölénynek és mammutnak a csontjai is, továbbá a csiszolatlan kőkorszak emberének szerszámai. A Bucegi hegységben lévő barlangok ( a Pestera Ialomicioarei ) már átvezetnek benünket a Keleti Kárpátokon, ahol a Hagymás mészkőtömbje rejteget magában nagyobb karsztvidéket. Különösen érdekes itt a Pestera Tausoarelor, mely a Radnai havasok Birlea elnevezésű csúcsa alatt van, nem is tulságosan nagy mészkőtömbben. Bár hossza csupán 5 km, mélysége 350 méter, a hazai barlangok terén rekordot jelent. Virágokat utánzó gipszkristályai, valamint paleoklimatologiai érdekességei miatt szerepel a törvény védte barlangok sorában. A Székelyföld barlangjai közül a Homoródalmási érdemel említést, de ezen a területen is van még sok feltárnivaló a földalatti örvények nyomán.
- Speleo- epológus
Amint az elmondottakból is kitűnt, a barlangok régmúlt geológiai idők eleven kövületeit őrzik, de megtaláljuk bennük őslények csontjait, emberősünk maradványait is. Régészek és paleon- tológusok kutatják sötétjüket, de rövidesen orvosok vezette gyógybarlangok is kiépülnek majd. Mert a földalatti világ egyenletes hőmérséklete és nedvessége, gombaspórákkal teli levegője nem egy légzőszervi betegség esetében igen jó hatású. A karsztos területek szinte kimerülhetetlen vízkészlete ma már a nemzetgazdaság egyik jelentős tételét jelenti, főképpen az ipari víz és hidrocsentrálék ellátása terén. A barlangkutatók korunkban az egyetlen olyan földi tájat nyújtja nekünk, ahol ember még nem járt, ahol a felfedezés öröme vár még speológusokra. Végezetrül csak annyit, hogy a barlangok örök csendjükkel, sötétségükkel, magányukkal, kiváló űrszimulátoroknak bizonyultak. Ők jelentik ma nekünk Csönd herceg birodalmát, a csöndét, amelyet csak a lehulló vízcseppek örök metronomja mér évmilliók óta, megállás nélkül, szakadatlanul.
DR. XÁNTUS JÁNOS jegyzeteiből.
