AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG VISSZAHATÁSA LÉGKÖRRE
Az ember megjelenése a Földön új korszak kezdetét jelenti a légkör és az élővilág kölcsönhatá- sában. Amint a földi légkör változásával kapcsolatos fejezetben láttuk, a mai légkör összetételét az élő szervezetek kialakulása és fejlődése határozta meg. Ez a hosszú fejlődési folyamat a légköri szén - dioxid csökkenését és az oxigén feldúsúlását eredményezte. A változás üteme feltételezhetően elég egyenletes volt ahhoz, hogy az élővilág új fajok létrehozásával alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez. Az alkalmazkodni képtelen fajok fokozatosan kihaltak, míg az új fajták dinamikus egyensúlyban kerültek a megváltozott környezettel. Ezek a változások mintegy három milliárd évig igen lassúak voltak, csak az utóbbi 600 millió évben gyorsultak fel geológiai viszonylatban, de emberi mértékkel mérve még így is roppant lassú folyamatok, amelyek soha nem veszélyeztették az atmoszféra és az élővilág kapcsolatának az egyensúlyát. Az ember színrelépése azonban olyan új helyzetet teremtett, amnely alapvetően befolyásolja az élővilág és a légkör dinamikus egyensulyát. Az ember gazdasági tevékenysége során átalakítja a természetet, megváltoztatja a természetes körülményeket. Az állattenyésztésen, majd az állati izomerőt felhasználó mezőgazdasági termelésen alapuló emberi társadalmak gazdasági tevékenysége még igen kis mértékben befolyásolta a légköri folyamatokat. Az ember jelenléte ebben azt időszakban csak a nagy ókori és középkori városok területén éreztette hatását, ahol sajátos, de a légkör egésze szempontjából elhanyagolható mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A gőzgép feltalálása után kibontakozó ipari forradalom már olyan körülményeket teremt, amelyeknek a hatása a légkör egészében is kimutatható. Az ipari tevékenység nagy mennyiségű port és egyéb szennyező juttat a levegőbe, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják az időjárás menetét. A legtöbb vitát a légkörbe jutatott szén-dioxid hőmérsékletre kifejtett hatása váltotta ki. A szén - dioxid a vízgőzhöz hasonlóan átengedi a látható fénysugarakat, ellenben elnyeli a talaj által kibocsátott infravörös sugarak nagy részét, miáltal meggátolja a felszín erőteljesebb lehűlését (üvegházhatás). Becslések szerint, ha a légkör egyáltalán nem tartalmazna szén-dioxidot, a földfelszín jelenlegi 14°C- os átlaghőmérséklete -- 7°C -ra csökkenne, míg ha a mostani légköri széndioxidkészlet megduplázodna, az átlaghőmérséklet 17°C - ra emelkedne. A légkör széndioxid- tartalma ezek szerint igen fontos hőmérsékletszabályozóként müködik, amit elsősorban a bioszféra asszimilációs, légzési és korhadási folyamatai, valamint a hidroszférában lezajló abszorbciós és deszorbciós jelenségek befolyásolhatnak. Az ember ipari tevékenységének a hatására egyre több szén-dioxid jut a levegőbe, amit a természetes szabályozók már nem képesek kiegyenlíteni. Mérések szerint a légköri szén-dioxid tartalom a század eleji 0,029 térfogatszázalékról napjainkig 0,034 térfogatszázalékra növekedett, amire az intenzív ipari termelés tűnik a legkézenfekvőbb magyarázatnak. A széndioxidmenyiség növekedését a mondottak értelmében hőmérsékletemelkedésnek kellett volna követnie, amit azonban a megfigyelések nem mindenben támasztottak alá, mivel az 1900 - 1940 - es évek közötti felmelegedési periódust 1960 - tól lehűlés követte, holott a CO 2 növekedése tovább tartott. Az észlelt eltérés a páratartalom növekedésének hőmérsékletcsökentő hatásával vagy vissza - csatolási folyamatokkal magyarázható, azonban mint éghajlati változásnak, természetes oka is lehet, amit az óceánok, kontinensek, jégmezők és a biomassza kölcsönhatásai határozhatnak meg. A kérdés tehát nincs lezárva, de mindenesetre felhívja a figyelmet az ipari tevékenység mellékhatásainak a következményeire. Becslések szerint 2000 - től az emberi tevékenység hatására a légköri széndioxidmennyiség eléri a 0,04 térfogatszázalékot, és akkor majd világosabbá válik az előidézett hőmérsékletváltozás mechanizmusa is. Az ember ipari termelése speciális körülményeket és olyan új anyagokat teremtett, amelyekkel a földi élővilág fejlődésének folyamán eddig nem találkozott. Az ilyen mesterséges hulladékanyagok a légkörbe, sőt bizonyos szintetikus anyagok a magaslégkörbe is feljutnak, és az ózonmolekulákkal reakcióba lépve az ózonréteg létét is veszélyeztetik. Ha az ózonréteg megszünne vagy elvékonyodna, az ultraibolya sugarak akadálymentesen jutnának el a felszinig, aminek jelentős biológiai következményei lennének. Az erős ultraibolya sugarak ugyanis egyrészt bőrrákot kelthetnek, másrészt genetikai elváltozásokat is okozhatnak. A kérdés fontosságára való tekintettel világszerte folynak a kisérletek, főleg a spray-töltéseknek az ózonréteg számára közömbös anyagokkal való helyetesítésére. Az ember gazdasági tevékenysége során megbolygatja a növény- és állatvilág természetes egyensúlyát, aminek igen káros következményei lehetnek. Aminek láttuk, a légkör mai összetételét az élővilág fejlődése alakította ki, és az asszimilációk meg a légzés láncolatán keresztül most is szabályozza. Az emberi beavatkozás a legtöbb esetben a nagy produktivitású természetes növényzetet a kisebb produktivitású kulturnövényekkel helyetesíti. Világstatisztikai adatok szerint a trópusi őserdők területe évenként mintegy egy százalékkal csökken, és mind több terület válik sivataggá. Ezek a változások a fotoszintézis világméretű csökkenését jelentik, aminek következtében növekszik a légkör széndioxid- tartalma -- a már említett következményekkel. Az emberiség ma felmérhetetlen technikai lehetőségek előtt áll, de szembe kell néznie a környezetének módosulásából adódó súlyos következményekkel. A mind nagyobb mereteket öltő környezetszennyeződés hovatovább a fejlődés legnagyobb kerékkötőjévé válik. Sokhelyt már napjainkban is komoly problémát jelent a talaj, a víz, valamint a levegő szennyeződése. A szén -dioxidon kivül még számos egyéb vegyület is szennyezi a levegőt, mint a szén- monoxid(CO), kén-dioxid (SO2), kén -szulfát (SH2), a halogénszármazékok, valamint az autók kipufogó gázaiból származó ólom-oxid (PbO). A levegő szennyeződésének egyik legveszélyesebb fajtája a radioaktív szennyeződés. A kisérleti atomrobbantások 1958 novemberéig sok radioaktív izotópot juttattak a légkörbe. A világszerte felállított mérőállomások kimutatták a robbanások időpontját, valamint a szennyező anyagok térbeli eloszlását. A robbantásokból származó izotópok 189 fajtáját mutatták ki, amelyek közül 22 - nek a felezési ideje egy hónap és 100 év közé esett. Biológiai szempontból ez a csoport a legveszedelmesebb, mert a szervezetbe felhalmozódva aránylag rövid időn belül fejti ki romboló munkáját. Különösen veszedelmes a csontokban felhalmozodó stroncium 90 (Sr90), valamint a lépben, a májban és az izmokban felhalmozódó cézium 137- es (Cs137). A 25 évi felfedezési idejű stroncium igen alkalmas volt a radioaktív szenyeződés terűleti eloszlásának a kimutatására is. A mérésekből kiderült, hogy a radioaktív izotópok nagy gyakorisággal a közepes északi szélességen halmozódnak fel, míg az egyenlítőnél és a sarkokon a lerakódás kisebb mértékü. Ez a megfigyelés jó összhangban van a légkör általános cirkulációjának zonális modelljével, a közepes szélességek nyugatias irányú áramlási gyürűje ugyanis ezen a szélességen tömöríti a radioaktív szennyeződést. A mérésekből az is kiderült, hogy a déli félgömb sem volt mentes a radioaktív szennyeződéstől, annak ellenére, hogy a mérés időpontjáig csak az északi félgömbön történtek atomrobbantások. Ez a megállapítás egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a nukleáris robbantások termékei igen nagy magasságig emelkednek, ahol a déli és északi féltekék közötti levegőcsere lejátszódik, másrészt figyelmeztet az atomrobbantások egész Földre kiterjedő hatásaira. A radioaktív szennyeződés leküzdésében ezért fokozott mértékű nemzetközi összefogásra van szükség, amelynek az energiát termelő atomreaktorok biztonságosságának az ellenőrzésére is kell terjednie. Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az emberi tevékenység hatására az atmoszféra összetétele és szerkezete jelentős mértékben megváltozhat. Igen nagy körültekintésre és a nemzetközi rendszabályok betartására van szükség ahhoz, hogy a légkör valóban othonunk lehessen és ne váljon ellenségünkké.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Retin A Without A Prescription Drinking With Amoxicillin 500mg Cap <a href=http://cheapestcial.com>order cialis online</a> Germany Online Pharmacy Propecia 1 Ml
Vendita Viagra Generico In Italia StevEdutty
(StevObjems, 2019.09.18 00:08)Cialis 10 Mg 4 Comprimidos Precio Acquisto Pillole Viagra Buy Propecia Online Mastercard <a href=http://sildenaf100mg.com>viagra online pharmacy</a> Kamagra From China Reputable Online Levitra Cialis Acheter Belgique
Pfizer Viagra Pills London EllNexy
(EllDype, 2019.09.04 06:42)But Lexapro Without A Script Levitra Dosage En France <a href=http://achetercialisfr.com>cialis generique pharmacie en ligne</a> Viagra Soft Tabs Cialis Funciona Siempre Liquid Keflex
Levitra Canada Free Trial EllNexy
(EllDype, 2019.03.18 13:16)Why Amoxicillin In Dogs How To Buy Elocon By Money Order Tablets Metronidazole Plus Amoxicillin Combination <a href=http://viacheap.com>viagra online</a> Acquistare Viagra In Europa
Discount Macrobid Website Cash Delivery KelZoxeli
(KelZoxeli, 2019.09.28 02:06)