HEGYI ÖSVENYEKEN

 A  geofizikai  és  Szeizmologiai  Központ    jelentései  mindanyiunkat  érdekelnek,  s  bevallom,  engem  mintha  meg  is  nyugtatnának.  Vajon  azért,  mert  amikor  a  tévé,  a  rádió  vagy  az  újság  jóvoltából  a  közlemények  eljutnak  hozzánk,  már  túl  vagyunk  az  eseményen ?  Vagy  inkább  onnan  a  megnyugtató  érzés,  hogy  tudva  tudjuk :  minden  földlökéssel  több  kevesebb  energia  szabadul  fel,  tehát  odalen,  a  Föld  mélyében  valamelyest  enyhült  a  feszültség.Az  1977- es  szomorú  emlékü  március 4  egy  csapásra  az  érdeklődés  kellős  közepébe  emelte  a  tudománynak  azt  az  ágát,  melytől  magyarázatot  várunk  millió  kérdésünkre  a  földrengéssel  kapcsolatban.   A   szeizmológia --  mert  erről  van  szó  --  segít  megérteni  e  természeti  jelenség  okait,  mechanizmusát,  s  már  ezáltal  is  nagy  szolgálatot  tesz  az  ermbernek.   A  tudományos  megértés  ugyanis  jórészt  kikűszöböli  a  veszélyeztetettség  érzését,  megnyugtat.   És  van  a  szeizmológiának  ennél  konkrétabb  haszna  is :  megtanít,  már  amenyíben,  védekezni  a  természet  e  csapása  ellen.   Biztos,  még  sok  víz  folyik  le  a   Dunán --  és  a  Föld  minden  folyoján --  amíg  a  szeizmológia  jóvoltából  megtanuljuk  a  hatékony  védekezést.   Ehez  ugyanis  az  kell,  hogy  előre  tudjuk  az  esemény  helyét  és  időpontját.  A  rendszeres  megfigyelések,  kutatások  a  Föld  ,,forró  pontjain "(  az  ún.  rengéses  vagy  szeizmikus  területeken ) --  értékes  eredményekkel  jártak,  de  az  előrejelzés  még  mindig  várata  magára  még  mindig  a  közeljövő  ígérete.   Az  viszont  már  ma  is  nyilvánvaló,  hogy  ha  kiiktatni  nem,  de  védekezni  a  természeti  csapások  ellen  igenis  lehet --  társadalmilag.

Az  emberiség  nagyon  sok  tragikus  földrengés  emlékét  őrzi ;  a  veszélyövezetek  néhol  éppen  Földünk  lakott,  illetve  sűrűn  lakott  térségein  át  húzódnak.   A  régi  görögök  hite  szerint  Poszeidon,  a  tenger  istene  uralta  a  katasztrófákat  kiváltó  természeti  erőt  is,  ő  volt  a  ,,hibás"  hogy  Delphoi  környékén  beomlottak  a  sziklaóriások,  Peloponnészoszon  megtörtek  a  mészkőszirtek,  de  még  a  virágzó  krétai  telepek  megsemisítését  is  a  dühös  istenség  számlájára  írták.   Ma  biztosan  tudjuk,  hogy  minden  esetben  földrengés  okozta  a  pusztítást.   1775 - ben  Lisszabont  tette  szinte  a  földdel  egyenlővé  egy  szörnyű  rengés,  mely  Voltaire  szerint  mintegy  harmincezer  áldozatot  követelt.   1908 - ban  a  sziciliai  Messinában  84  ezer,  1923 - ban  Közép - Japánban  200  ezer  volt  a  halálos  áldozatok  száma,  1976 -os  kínai  földrengésé  még  ennél  is  sokkal  több.   Ám  Lisszabon,  Messina  újjáépült,  Japán  és  Kína  is  túltette  magát  a  megpróbáltatáson :minden  alkalommal --  s  a  történelem  folyamán  annyiszor ! --  felülkerekedett  az  élet,  az  életbiztonság  érzete.   Az  ember  elölről  kezdte  az  építést,  a  munkát.   Közben  sokat  megtudott  a  természet  romboló  erőiről,  s  minden  újabb  információt  igyekezett  a  védelmében  felhasználni.   Csakhogy  eléggé  hézagosak  még  ezek  az  ismeretek.   Pedig  a  szakemberek  nem  csak  akkor  foglalkoznak  a  kérdéssel,  amikor  ,, ténykedik "  a  földrázó  Posszeidón.   Lázas  kutatómunkával  próbálják  kifürkészni,  mi  is  megy  végbe  bolygónk  mélyében,  milyen  külső  és  belső  jelek  utalnak  a  lenti  folyamatokra,  s  az  ember  hogyan  tudná,  ha  nem  is  megakadályozni  de  legalább  különösebb  károk  nélkül  átvészelni  a  földrengéseket.   A  magunkfajta  laikusok  számára  ezek  a  dolgok  valahol  az  érdeklődési  kör  peremén  maradnak  mindaddig,  amíg  térben  és  időben  távoli  eseményekkel  függnek  össze.

Aztán  1977.  március  4   fájdalmas  hirtelenséggel  közel  hozta  a  globális  tektonikát,  a  Richter-,  Mercalli  stb.  skálákat --  de  minek  soroljam,  hisz  annak  idején --  és  bizony  jóval  utána  is --  mindenki  csak  erről  beszélt.   Valahányszor  megreng  a  fold  erős  belső  indíttatást  érez  minden  emberfia,  hogy  a  legilletékesebb  helyen  érdeklődjön,  s  lehetőleg  megtudjon.

• Mindent  a  földrengésről

Minden  szeizmológus  egyetért  abban,  hogy  mi  okozza  a  földrengést.   A  kisebbeket,  amelyek néhány  tíz  kilométeres  körzetben  észlelhetők,  okozhatják  vulkánkitörések,  föld  alatti  üregek beomlásai.  A  legtöbb --  a  földön  érezhető  rengések  közel  95  százaléka -- tektonikusmozgásoknak  tulajdonítható ;  azoknak  a  belső  erőknek,  amelyek  az  évmilliók  folyamán létrehozzák  a  földkéreg  szerkezeti  formáit.   A Föld  domborzata,  felszíne  változatlannak  látszik  egy  emberöltönyi  időszak  alatt,  de  bolgónk  életének  ez  csupán  egyetlen  pillanata !   Több  milliárd  éves  fennállása  óta  a  Föld  arca  folyton  változott,  szárazföldek  és  tengerek  szűntek  meg,  mások  keletkeztek  helyettük.   Mai  ismereteink  szerint  a  szilárd  földréteg ( a litoszféra )  több  hatalmas  táblára ( lemezre )  tagozódik,  ezek  hordozzák  a  Föld  kontinenseit  és  óceánjait,  s  az  alattuk  húzódó  több  száz  kilométer  vastagságú  képlékeny  asztenoszférán  ,,úsznak ".  A  Föld  belsejében  fellépő  erők  hatására  ezek  a  táblák  évente  átlagosan  néhány  centiméterre  elmozdulnak  egymáshoz  képest.   Amenyiben  két  lemez  távolodik ( ez  történik  rendszerint  az  óceáni  lemezekkel ),  közéjük  a  földköppenyből  olvadék  buggyan  ki,  ez  a  felszínen  megszilárdul  és  a  tengerfenéki  hegyláncokat  képezi.   Ezekben  a  zónákban ( hosszuk  összesen  több  mint  70  ezer  kilométer )  a  lemezek  függőleges  elválasztó  felületén  sekély  és  gyenge  rengések  jönnek  létre.   A  táblák  vízszintesen  is  eltolódhatnak  egymáshoz  képest.   Ez  megy  végbe  például  a  törökországi  északanatóliai  törés,  valamint  a  kaliforniai  Szent  András - törés  mentén.   Ezekben  a  körzetekben  a  gyakori  földmozgások  is  jelzik,  hogy  a    szárazföldet ,, hordozó " kőzetlemez  mozgásban  van.

Másut  a  földkéreg  táblái  közelednek  egymáshoz,  s  egyikük  a  másik  alá  tolódik  be.   Találkozásuk  vonalában  részint  vetődések  jönnek  létre,  amelyeket  nagyarányú  vulkánosság  jellemez ( például  a  Kuril - szigeteken,  a  Kamcsatka - félszigeten )  --  részint  fegyürődése keletkeznek.   Így  alakultak  ki  az  olyan  magashegységek,  mint  a  Himalája,  az Alpok  vagy  a  Kaukázus.   Alátűrődések  zóna  húzódik  a  Csendes - óceán  partjai  mentén (  a  Szent  András - törés  kivételével ),  a  Földközi - tenger  térségében,  az  Afrikai  Tábla  és  az  Eurázsiai  Tábla  találkozási  vonalán.   E  határfelületek  mentén  óriási  a  nyomás,  s  amikor  ez  meghaladja  a  kőzetek  ellenálló  képességét,  a  litoszféra  mélyében  az  anyag  állapota  megváltozik,  a  felgyülemlett  roppant  energia  pedig  hirtelen  felszabadul  és  rugalmas  formájában  terjed.   Így  pattanak  ki  a  közepes  mélységű  és  a  földrengések.   

Már  az  eddigiből  is  kiderül,  hogy  a  szakemberek   osztályozzák  a  földmozgásokat.   S  teszik  ezt több  szempontot  is  figyelembe  véve.   A  keletkezés  helye,  időpontja  és  erőssége  alapján   jellemezhető  minden  földrengés.    az  a  viszonylag  kis  terjedelmű  része,  amelyből  a  rengés kipattan :  a  hipocentrum,  illetve  ennek  felszini  megfelelője,  az  epicentrum.   Az  erősségvonatkozik egyrészt  a  felszabaduló  energiára,  másrészt  a  földlökések  pusztító  erejére.   E  két,  merőben külömböző  vetület  jelzésére  más- más  rendszert,  ún.  skálát  használnak.   A  Richter - skálán mérik a  magnitudót,  azaz  a  rengésfészekben  obiektiv  felszabadúló  energiát.   Ez  nem  függ  a  mérési távolságtól ;  bárhonnan  is  észleljük,  mérjük  a  rengést,  ugyanazt  az  értéket ( magnitúdót )  kapjuk a  Richter - skálán.   A  Mercalli - skála  az  adott  helyen  tapasztalható  végső  összhatást,  az intenzítást  tükrözi,  vagyis  azt ,  hogy  rengés  milyen  pusztítást  visz  véghez  a  Föld  felszínén.   A rombolás  ereje  függ  a  magnitúdótól,  az  epicentrumtól  levő  távolságtól  és  a  mélységben  található kőzetek  felépítésétől,  szerkezetétől,  mechanikai  tulajdonságaitól.   Az  epicentrumban  a  legnagyobb a  pusztító  hatás,  és  ez  fokozatoson --  a  távolsággal  arányosan --  csökken.   Bizonyos  ponton  túl egyetlen  földrengés  sem  érezhető,  és  csak  műszerek ( szeizmográfok )  segítségével  mutathatók  ki.   A  laza  talaj  nagyobb  rengési  erőt  képvisel,  mint  a  szilárd  kőzet.   Jellegzetes  fogalom  az  időtartam  is  ezen  a  rengés  érzékelésének  az  időtartalmát  kell  érteni.   A  felszabaduló  energia  hullámok  révén  terjed  és  pusztít.   A  szeizmográf  előbb  a  hosszanti  hullámokat  regisztrálja ,  ezek  a  földköppenyben  és  magban  8- 13,5 km/s  sebességgel  haladnak,  a  talajrészecskéket  a  haladási  irányban  rezgetik,  s  rendszerint  függőleges  irányú,  lökésszerű  mozgást  okoznak.   A  transzverzális  hullámok  következnek,  melyek  4,4- 7,5 km/s  sebességgel  terjednek ;  ezeknek  a  talajrészecskéknek  a  haladási  iránya  merőleges  rezgést  végeznek.    A   nyiró (transzverzális )  hullámok  tehát  később  érkeznek  a  felszínre,  de  körülbelül  ötször  annyi  energiát  hordoznak,  mint  a  hosszanti  hullámok,  és  ollószerű --  függőleges  és  vízszintes  irányú --  mozgás  az  erdményük.   Ezek  a  legveszélyesebbek.   E  két  hullámfajta  felszínen  való  megjelenésekór  keletkeznek  az  ún.  felszini  hullámok,  amelyek  viszonylag  kevés  energiát  szállítanak.   A  szeizmikus  energia  nem  minden  irányba  egyformán  terjed.   Vannak  maximális  és  minimális  terjedési  irányuak,  akárcsak  az  antennánál.   Rendszerint  a  törésvonal  mentén  és  erre  merőlegesen  sugárzik  ki  a  legtöbb  energia,  míg  az  erre  45  fokos  szögű  irányba  szinte  semmi  sem  jut  el

• Vranceai sajátosság

Hazánk  korántsem ( Románia )  tartozik  aszeizmikus  veszélyövezetekbe,  bár  időnként  nálunk is megmozdul  a  Föld.   Az  itteni  ún.  szeizmikus  szint  a  balkáni  térséghez  viszonyítva   mérsékeltnek  számít,  és  évente  átlag  400- szór  kevesebb  energia  szabadul  fel  a  talajból,  mint.Japánban.   Igaz  viszont,  hogy  a  déli  részeken  némileg  érzékeljük  Bulgária,  Szerbia,  Törökország és  Görögország  földrengéseit  is.  De  ezek  nem  jelentenek  veszélyt,  példa  rá  az  az  öt  1986 decemberi  rengés,  melynek  epicentruma  a  bulgáriai  Tirnovo  tartományban  volt.   Ezek  intenzitása Bukarestben  3  és  5  között  volt  a  Mercalli - skálán.   Vrancea  térségében  három  litoszféra - lemezdarabka  találkozik :  a  kelet - europai,  az  Alpokközi  és  a  moéziai.   A  mi  zónánk  nem  az  alátűrődés  klasszikus  példája,  hanem  inkább  ami  megmaradt  az  alátűrődésből,  hiszen  az  itteni  kőzettáblák  már  legalább  egymillió  éve  nem  tolódnak  egymás  alá,  amikor  a  vulkanizmus  is  megszűnt  az  ország  területén.   Azóta  soha  nem  működött  az  Avas -hegység- Gutin- Celebes- Kelemen- Hargita  lánc  egyetlen  vulkánja  sem.   A  fel -feltörő  gáz  csupán  néhány  száz  méternyi  mélyről  származik,  az  ottani  üregekbe --  és  nem  a  földkéreg  alá !  --   szorult  valamikor.   A  tektonikai  evolúció  törvényeinek  értelmébe  hazánk  területén  a  vulkánkitörés  ki  van  zárva.   Afelől  is  biztosítanak  a  szakemberek,  hogy  semmilyen  összefüggés  nincs  a  vulkanizmus  és  a  vranceai  szeizmikus  mozgások  között.   Egyébként  az  itteni  földrengések  epicentrumában ( vagy  a  környéken )  fia  tűzhányó  nem  volt  soha !   Az  iszapvúlkán  tulajdonképpen  egészen  más,  vagyis  helytelen  az  elnevezés.   A  környéken --  például  a  torjai  Büdösbarlangban --  felbugyborékoló  kénes  szén -  dioxid  tényleg  vulkánoktól  származik,  csakhogy  azok    már  a  jégkorszak  első  felében  kihunytak.

• Előrejelzés -- kérdőjelekkel

Időtlen  időktől  fogva  igyekszik  az  ember  megszelídíteni  a  természetet,  de  nem  sikerült  teljesen  kezessé  tenni.   Hatalmunk  nem  elégséges  ahhoz,  hogy  megakadályozzuk  a  földrengést ( a  szökőárt,  a  tűzhányó  kitörését,  a  ciklont,  tórnádót  és  társaikat  stb.).   S  ha  kiküszöbölni  nem  is  tudja,  az  ember  megpróbálja  legalább  előre  jelezni  a  csapást,  hogy  védekezni  lehessen  ellene.   Jó  ideig  ez  is  hiábavaló  igyekezetnek  tünt.   Pedig  világszerte  lázas  kutatómunka  folyik ( főleg  az  utóbbi  két  évtizedben )  éppen  az  előjelek  felismerése  céljából,  hogy  ezek  alapján  pontosan  megállapítsák  a  bekövetkezendő  földrengés  helyét,  időpontját  és  magnitudóját.   Japánban,  az  USA-ban,  Kínában,  Oroszországban,  Görögországban,  hazánkban  és  még  sok  más  országban  folynak  ilyen  jellegű  kutatások.

Minthogy  elég  jól  ismerjük  bolygónk  tektonikai  szerkezetét,  a  földrengések  helyét  aránylag könnyen  előre  lehet  látni ;  annál  nehezebb  az  időpontot  és  a  erősséget.    A  szeizmológusok észrevették,  hogy  minden  erősebb  földrengést  különféle  furcsa ( legalábbis  a  megszokottól  eltérő) jelenségek  előznek  meg,  ezek  közül  sokat  eszközökkel  mérni  is  lehet.  A  jelekből  meg  tudják mondani --  de  csak  relatív  pontossággal --  hogy  mikor,  hol  és  mekkora  földrengés  várható.   Hosszú,  közepes  vagy  rövid  időre  szólhat  a  prognózis.   Az  első  a  statisztika  módszerével vizsgálja,  hogy  bizonyos  magnitúdójú  földrengés  milyen  időközönként  ismétlődött  az  utóbbi  száz ( több  száz,  illetve  ezer  évben,  és  a  periodicitást  figyelembe  véve  ,,jelöli  ki"   a  várható  rengések  időpontját.   A  hónapra,  netán  napra,  órára  pontos  előrejelzés  sokkal  keményebb  dió.   Figyelembe  szokták  venni  a  Föld  felszínének  változásait ( deformációit )  a  földmágneses  tér   helyi  időbeli  variációit,  a  geokémiai  átalakulásokat,  a  hosszanti  és  transzvrzális  hullámok  terjedési  jelentkező  ingadozásokat,  a  radon- sugárzás  erősödését,  a  talajvíz  szintjének,  illetve  hőmérsékletének  ingadozásait,  a  források  vízhozamának  hirtelen  gyarapodását  stb.

Ha  például  egyes  helyeken  hullámszerűen  meghajlik  a  föld  felszíne,  vagy  látható  módon ( jó  pár centiméternyit )   behorpad,  pár  héten,  illetve  hónapon  belül  valószínűleg  földrengés  lesz.   Réges- régi  megfigyelések  szerint  a  hosszú,  kacskaringós  fényes  felhők  is  mindig  földrengést  ,,hoztak." A  magyarázat --  mondják  a  szeizmológusok --  kézenfekvő :  a  földkéregben  fellépő  mechanikai  feszűltségek  és  deformáció    hatására  a  mélyből  gázak  szabadulnak  fel,  s  ezek  a  légkörben  kicsapódnak  és  fénylő  felhőket,  sugarakat,  egyéb  ,,jeleket "  alkotnak.   Sok  helyen  észlelték  azt  is.  hogy  a  földrengéses  időszakban  megváltozik  az  ásványvízforrások  rádioaktiv  tartalma.   Így  tudták  a  taskenti  1966- 67 -es  nagyobb  földlökéseket  valamennyivel  előre  jelezni.   Egyre  több  híve  van  egy  új  elméletnek,  amely  a  föld  alatti  villamos  áram  változásaival  hozza  összefüggésbe  a  földrengést.   Görög  kutatók  például  úgy  vélik,  hogy  felfedezték  a  biztos  előrejelzés  nyitját.   Abból  indulnak  ki,  hogy  a  nyomás  alá  kerülő  kőzetek  villamos  áramot  bocsátanak  ki,  mielőtt  megrepednének.   És  feltételezték,  hogy  ugyanez  a  jelenség  játszódik  le  a  mélyben  is,  nem  sokkal  a  földrengés  előtt.   1981- ben  egy  6,7- es  magnitúdóju  rengés  epicentrumában  végezték  megfigyeléseiket  röviddel  a  rengés  után,  mivel  tudták,  hogy  egy  ilyen  erős  mozgást  mindig  újabbak  is  követnek.   Két  elektródot  szúrtak  le  2  méternyi  mélyre,  s  a  hozzájuk  kapcsolt  műszerekkel  pontosan  mérhették  a  köztük  lévő  feszültség- külömbséget.   Pár  órával    minden  földlökés  előtt  rendhagyó  jeleket  észleltek.   Görögországban  jelenleg  18  megfigyelőállomás  müködik,  ahonnan  állandóan  követik  a  kéregbeli  villamosáram  változásait.   Az  1984- ben ( a Tectonophysics  című  lapban )  közzétett  eredmények,  úgy  látszik,  valóban  elképesztőek :  1983.  január  19- től  1983.  október  20- ig  előre  jelezték  az  5- ösnél  nagyobb  magnitúdóju  földrengések  91  százalékát.   Ennek  ellenére  a  tudósok  zöme  kételkedik  vagy  kereken  elutasítja  az  új  módszert,  sőt  némelyek  egyszerű  blöfföt  látnak  benne.

Mások  például  --  akínai  szeizmológusok --  a  biológiai  ,,készülékek "  megbizhatóságára  eskűsznek.   Amikor  az  1977.  márciusi  földrengés  után  a  világ  minden  tájáról  érkeztek  hozzánk  szakemberek,  a  kínaiak  mindjárt  azt  kérdezték :  a  kígyók  hogyan  viselkedtek ?   Szerintük  ugyanis  a  földrengés  előtt  a  legtöbb  állat  nyugtalan  mintha  előérzete  lenne,  igyekszik  elbújni,  vagy  legalábbis  elhagyni  megszokott  helyét.   Egy  tudományos  közleményben  írja  erről  a  kínai  szerző,  hogy  ,,tyúkok  felrepülnek  a  fára,  a  dísznók  mozdulatlanná  dermednek,  a  kacsák  kijönnek  a  vízből,  a  kutyák  pedig  eszeveszetten  ugatnak. . .".   A  szeizmológusok  tudni  vélik,  hogy  egyes  állatok --  főleg  a  hüllők --  a  Füld  elektromos  erőterében  bekövetkező  változást  érzik  meg.   Főként  erre  alapozva  jelezték  annak  idején  a  kínai  tudósok,  hogy  1975.  február  4- ére  földrengés  várható.   Igaz,  nem  hagyták  figyelmen  kívűl  azt  sem,  hogy  előzőleg  több  ízben  érződött  egy- egy  erős,  ám  rövid  földlökés,  tehát  mintegy  félbeszakadt  a  rengés.   A  hatóságok  épp  hogy  kiürítették  Haincheng  városát,  amikor ( ajelzett  időpontban )  egy  7,3- as  magnitúdóju  földrengés  az  épületek  90  százalékát  romba  döntötte.   A  helyes  előrejelzésnek  mintegy  100  ezer  ember  köszönhette  az  életét.

Sajnos  másfél  évvel  később  a  szakemberek  semmi  gyanúsat  sem  észleltek  a  még,  7,8- as  tangsáni  földrengés  előtt.   Bizonyságok  és  kérdőjelek --  ezek  most  az  előrejelzés  koordonátái.   A  szeizmológusok  nagyon  sok  és  sokféle (  fizikai,  vegyi,  légköri,,  biologiai  stb.)  változásról  megállapították,  hogy  azok  biztos  előjelei  földrengésnek.   De  a  legfontosabb  kérdésre,  hogy  mikor  következik  be  és  mekkora  lesz --  ez  idáig  csak  egyetlen  egyszer  sikerült  helyes  választ  adni.   Persze,  a  kérdés  továbbra  is  napirenden  marad,  hiszen  megoldása  egyben  a  veszély  elhárítását  jelentené.   Szerte  a  világon  tudósok  ezrei  megfeszített  munkával  feltárni  a  mélybeli  titkokat,  közben  milliókat  költenek  és  a  tudomány  legújabb  vívmányaihoz  folyamodnak.   Egyelőre  csak  részeredmények  születtek.   De  ezek  nélkül  aligha  lehetne  tovább  menni.   Addig  is,  amíg  a  rövid  távú  prognózis  meg  nem  születik,  egyféleképpen  tudunk ( lehet )    védekezni :  olyan  épületeket  emelünk,  amelyek  kibírják  az  erős  földrengéseket  is.   Nálunk  az  1977.  március  4- i  földrengés  után  a  károsult  lakosság  azonnal  segítséget  kapott,  hamarosan  ismét  a  megszokott  kerékvágásban  haladhatotaz  élrt.   Ugyanakkor  számos  intézkedés  született  a  természeti  jelenség  tanulmányozására,  tudományos  értékelésre  s  a  társadalmi  szintű  antiszeizmikus  harc  fokozására.   Rövidesen  kibővült  és  korszerű  felszerelést  kapott  az  országos  szeizmológiai  kutatóhálózat  s  a  terület  zónákra  való  pontos  beosztásával  egyidejüleg  törvényrendelet  látott  napvilágot,  amelyben  szígoruan  meg  vannak  szabva  az  építkezéseknél  betartandó  szerkezeti,  anyagfelhasználási,  kivitelezési  normák.

• Mire  jó  a  rossz

A  föld  belsejére  vonatkozó  ismereteink  szinte  kizárólag  a  földrengéshullámok  terjedésének  a  tanulmányozásából  származnak.   Nemhiába  mondják  a  tudósok,  hogy  minden  földrengés  a  bolygó  belsejébe  nyíló  ablak.   A  szeizmológia  kettős  célja  az,  hogy  tanulmányozza  a  földrengés  keletkezésének  forrását,  okait  és  a  Föld  mechanikai- szerkezeti  sajátosságait.   Az  összes  tudományágak  közül  egyedül  a  szeizmológia  adhat  közvetlen  és  sok  informácííót  a  természetes  rengésforrásokról ( földrengésről,  vulkánkitörésről,  a  meteoritok  becsapodásáról ).   Ugyanakkor  a  Föld  belsejébe  legmélyebre  hatolni  a  szeizmológia  eszközeivel  lehet.   A  magyarázat  egyszerű :  földrengéshullámok  minden  geofizikai  tényező  közül  a  legkevésbé  torzulnak  és  gyengülnek  a  közeg  hatására.   A  rengéshullámok  sebességének  ismerete  a  mélység  fügvényébe  lehetővé  teszi  a  Föld  belsejében  a  sűrűség,  nehézségi  gyorsulás,  nyomás  és  a  rugalmas  állandók  meghatározását  is.   A  Föld  kérgének,  a  kéreg  tagolódásának  megismerése  szintén  a  szeizmológiai- vizsgálatoknak  köszönhető.   A  természetes  földrengésből  meghatározott  kéregvastagság- adatokat  mesterséges  rengések  hullámainak  ellemzésével  lehetett  pontosítani ;  ezt  a  célt  szolgálták  például  ezelőtt  pár  évvel  a  Helgoland- szigeten  végzett  robbantások.   Egyébként  a  módszer  még  a  világűrben  is  kiterjeszthető,  amint  a  Holdon  keltett  mesterséges  rengések  vizsgálata  is  bizonyítja.   Mellékbolygónk  szerkezetéről  tudtunk  meg  ezúton  sok  mindent.   Ugyancsak  a  szeizmológia  állapítja  meg  sok  esetben,  hogy  hol,   mikor  és  hogyan  hatoltak  be  meteoritok  a  Föld  légkörébe.   A  Tunguszka- meteorítról,  mely  Szibériában  zuhant  le  1908.  június  30- án,  és  1200  km2- nyi  területen  pusztította  el  a  faállományt,  sokáig  ellentmondások  keringtek,  mivel  sehol  a  környéken  nem  találtak  meteorianyagot.   Aztán  megoldodott  a  rejtély.   A  földrengéshullámok  alapján  megállapították,  hogy  ezeket  egy  8,5  kilométeres  magasságban  végbement  erős  robbantás,  nem  pedig  egy  szilárd  test  becsapodása  okozta.   A  tunguszka- meteorít  tehát  nem  ért  földet,  hanem  szétrobbant  abban  a  pillanatban,  amikor  elérte  a  Föld  légkörét.

A  szeizmológia  a  nyersanyagkutatás  gyakorlati  célú  érdekeit  is  szolgálja.   A  fontosabb  ásványi  nyersanyagok  telepei,  felduúsulásai  meghatározott  földtani  jelenségekhez  kapcsolódnak.   Ezeknek  a  felkutatásában  is  segít,  ha  tudjuk,  hogy  a  Föld  mely  részén  mentek  végbe  olyan  események,  amelyek  ércek,  energiahordozók,  ipari  nyersanyagként  hasznosítható  ásványok  keletkezése kisért.Az  elmúlt  évtizedekben  eszközölt  jelentős  anyagi  befektetés,  állami  támogatás  révén  pedig  új  alapokra  helyezték  ezt  a  tevékenységet.   A  magurelei  tudományos  központ  ma  az  egyik  legmodernebb  egész  Europában.  Az  országos  szeizmológiai  hálózat  40  megfigyelőállomást  számlál,  ezekből  19  közvetlenül  a  magurelei  központnak  továbbítja  az  észlelteket.   Az  iteni  laboratoriumban  pedig  elektronikus  számítógéppel  dolgozzák  fel  az  adatokat.   Azt  is  tudni  kell.,  hogy  a  hazai  szeizmográfok  állandóan  regisztrálják  a  Föld  valamennyi  pontján  kipattanó  földmozgásokat,  s  ezeknek  tanulmányozásából  is  vonnak  le  következtetéseket.   A  tudományos  adatok,  értékelések  aztán  körbejárnak  a  világban :  mi  is  állandóan  küldünk  és  kapunk  ilyeneket,  hiszen  a  széles  körű  nemzetközi  együtmüködés  a  kutatások  hatékonyságának  alfája  és  ómegája.